Szombaton Budapestre ért a Tudásmenet, amely még hétfőn indult a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium elől azzal a céllal, hogy a 180 kilométert hat nap alatt legyalogló pedagógusok felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. Ezt követően délután fél öttől tüntetést tartottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. Az eseményen az Egységes Diákfront bejelentette: január 31-re ismét ülősztrájkot szerveznek.
A Tudásmenet Budapestre ért (Fotó: Pedagógusok Szakszervezete / Facebook)
A résztevők naponta átlagosan 30 kilométert tettek meg, több településen pedig fórumokat is tartottak.
A menet első napján Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt nyilatkozta a Magyar Hangnak, a közvélemény figyelmét akarják fenntartani a Tudásmenettel, „miközben a kormány arra játszik, hogy kifárad a tiltakozás”.
Délután fél öttől tüntetnek is a tanárok, még hozzá igen szimbolikus helyszínen, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahonnan öt pedagógust is kirúgtak polgári engedetlenség miatt. A Magyar Hang gimnáziumnál tartózkodó tudósítója szerint már ácsolják a színpadot a tüntetéshez, ahol pedagógusok és diákok is felszólalnak majd.
Már ácsolják a színpadot a tüntetéshez a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)
Kollégánk szerint a vonulók a Hősök tere felé haladtak, ehhez lezárták nekik a fél útpályát, a szembejövő autósok közül pedig sokan dudáltak nekik.
A Tudásmenet Budapesten (Fotó: Albert Enikő)
A Tudásmenet Budapesten (Fotó: Albert Enikő)
A résztvevők azt skandálták, „Nincs tanár, nincs jövő!”, illetve hogy „Túl nagy árat fizetnék, hogyha csendben maradnék!”. Az egyik tüntető házaspár kollégánknak azt nyilatkozta, szülőként úgy érezték, el kell jönniük a mai megmozdulásra. A férfi régen kölcseys diák volt, azért tartja fontosnak a tiltakozást, mert úgy látja, rossz irányba halad az oktatás ügye, a gazdagok elviszik magániskolákba a gyerekeiket, akinek erre nincs pénze, az marad a kivéreztetett közoktatásban. Vagyis kettéválik a tudás, a szegényebbek nem jutnak hozzá minőségi oktatáshoz, így szerinte ezzel ugyanaz a forgatókönyv várható, mint az egészségügyben. – Azért fizetek adót, hogy a kormány a pénzemért minőségi oktatást nyújtson a gyerekeimnek – mondta. Felháborítónak tartja, hogy sok iskolában, például a gyerekeiében is a szülőknek kell kifesteniük, rendbe hozniuk a termeket, ha azt akarják, hogy a gyerekek kulturált körülmények között tanuljanak.
Rendőrök biztosítják a tüntetést. A Tudásmenet Budapesten (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)
Tudósítónk szerint fél ötre a gimnázium elé ért a menet, a már a helyszínen várakozók tapssal köszöntötték a vidéki érkezőket. Itt az oktatásért felelő Pintér Sándor belügyminiszter egyeztetésen elhangzott beszédét játszák le a résztvevőknek, többek közt azt, hogy arról beszélt, neki vannak rokonai, családtagjai, akik oktatásban dolgoznak, így valamit tud a témáról, illetve hogy túl sok gyerek tanul tovább külföldön, valamit rosszul csinálnak a tanárok. A beszéd hallatán a tömeg pfujolt.
Tüntetés a Tudásmenet után (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)
A beszédeket Berta Beáta kezdi, aki úgy mutatkozott be, hogy „még” tanár. Felidézte az elmúlt hónapok eseményeit, a Pintérrel folytatott egyeztetéssel kezdi, és megint felidézte a miniszter felháborodást kiváltó gondolatait. Mindehhez egy Pintér Sándort ábrázoló kartonbábu is a színpadon volt.
Pintér Sándort ábrázoló kartonbábu (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)
Ezt követően azokat az embereket kérte a színpadra, akik végig járták a Tudásmenet mind a 180 kilométert. Többek közt Totyik Tamást és Gosztonyi Gábort a Pedagógusok Szakszervezetétől, míg Szűcs Tamást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől.
Tüntetés a Tudásmenet után (Fotó: Albert Enikő / Magyar Hang)
Totyik arról beszélt, a menet nemcsak az oktatásról szólt, hanem a szeretetről is, amit az emberektől kaptak. Remélte az út során kapott szeretet legalább egy kis rést üt a félelem és a hallgatás falán. Szűcs többek közt azt mondta: „Hogy érezzük magunkat? Annyit tudok mondani, mint Forrest Gump: elfáradtam”. Az egyik aktivista felszólaló úgy fogalmazott: ő se nem szülő, se nem tanár, de magyar állampolgár és azért menetelt, mert ez egy nemzeti ügy. A felszólalásaikat követően a tömeg azt skandálta: „Folytatjuk! Szép volt fiúk!”.
Ezt követően Rácz Béla roma közösségszervező arról beszélt: csak egy Magyarország létezik, vidékiek és budapestiek, romák és nem romák együtt mennek tovább. Strbka Anna diák, az Egységes Diákfront (EDF) képviselője elmondta, meg kell mutatniuk, létezik még Magyarországon szolidaritás. Később mindketten a vidéki és szegregált oktatás mindennapi problémáiról beszéltek. – Olyan országban szeretnék élni, ahol fel sem merül, hogy származási, vagyoni különbségek szerint elválasztanak minket, diákokat – mondta Strbka Anna. Rácz pedig arra hívta fel a figyelmet, a szegény roma gyerekek egyetlen kitörési pontja a tanulás.
Strbka azt is bejelentette: január 31-re újabb országos ülősztrájkot szervez az EDF, illetve a továbbiakban nagyobb hangsúlyt fektetnek a vidéki terjeszkedésre. – Ebben az országban mindenkinek egyenlően jár a minőségi oktatás, ezért dolgozunk tovább – jegyezte meg.
„A diákok többsége gyűlöl iskolába járni”
Később Felföldi Zsombor az ADOM Diákmozgalomtól, illetve Rábai János, az egyik engedetlenség miatt elbocsátott pedagógus szólalt fel. Rábai úgy fogalmazott, ő egy olyan pedagógus, aki egészen elbocsátásáig ezek között a nyílt szívű, együttérző diákok között dolgozott. És igen, együtt voltak a tüntetéseken, mert érezték, hogy itt valami szörnyű dolog készül, mert a diákok nem hülyék, a saját bőrükön érzik a rendszer hátrányait. – Ha nem teszünk valamit, az orbáni rendszer szépen börtönné alakítja az iskolákat – vélte kérve, hogy álljanak bele minél többen az ellenállásba. Megköszönte a Tudásmenet résztvevőinek, hogy megmutatták, az előttük álló út sosem lehet túl hosszú.
Felföldi – aki egyébként egy pedagógus fia – beszédében úgy fogalmazott, a kormány mégis elért valamit az oktatásban: a diákok többsége gyűlöl iskolába járni, 36 órát végig ülni hetente. – Tisztelt miniszterelnök úr, tisztelt kormány! Nem tudom, hogy önök hol élnek, dehogy nem itt Magyarországon, az biztos! – mondta felszólítva őket, valódi tettekkel javítsanak az oktatás helyzetén. Ő is azt kérte, „legyünk minél többen, mutassuk meg a kormánynak, hogy az egész magyar társadalom a tanárok és a minőségi oktatás mellett van”.
„A NER a nemzetellenes rombolás rendszere”
Ezután két pécsi pedagógus szólalt fel, egyiküket szintén kirúgták az engedetlenkedés miatt. Bosák Levente – akit még nem rúgtak ki – azt mondta, azért vannak ma itt, mert a sztrájkjogukat megcsorbították, kollégáikat pedig kirúgták, és mert felelősséget érez a jelen és jövő alakításáért. Szerinte tovább kell haladni a megkezdett úton, de három kevésbé látványos munkát is el kell végezni: ki kell dolgozni a saját szakmai ajánlatukat, megerősíteni a helyi közösségüket, továbbá hálózatosodniuk kell. Tölgyfa Gergely elbocsátott pedagógus úgy mutatkozott be, ő a „tizennegyedik” – mondta arra utalva, hogy ő a tizennegyedik kirúgott tanár.
Utána Simkó Edit tanár szólalt fel, aki benyújtotta felmondását az oktatásban kialakult helyzet miatt. – Elegem van – kezdte beszédét, majd azzal folytatta „a propagandasajtó kedvéért”, hogy „k*rvára elege van”. Szerinte hiába mondták el, hogy nagyon nagy a baj, csak retorziót kaptak és fenyegetést. Kritizálta azt a tervezetet, amely pontrendszer szerint minősítené a tanárokteljesítményét. Azt is mondta: „nem akarok a vármegyében jobbágy lenni”. – Ma Magyarországon nincsenek nagy formátumú államférfiak- és nők, csak fajankók és fajankák – vélte. Simkó azt mondta felmondására utalva, nem tartja fent tovább ezt az abuzív kapcsolatot, ami az oktatás és a kormány közt van. Végül azt kérte mindenkitől, álljon bele a küzdelembe egy szabad oktatásért.
Végül az utolsó két beszédet a Tanítanék Mozgalom képviselői, pedagógusok mondták, Pilz Olivér és Törley Katalin. Utóbbi tanárt szintén elbocsátották tavaly ősszel. Törley szerint Pintér megpróbálja a pedagógusok nyakába varrni a felelősséget az oktatás állapotáért, „a NER a nemzetellenes rombolás rendszere”. Szerintük az oktatásirányításnak le kellene mondania, nemcsak alkalmatlanok, de kártékonyak. Pilz szerint nem Brüsszel, hanem a kormány döntött úgy, hogy szándékosan agyonterheli a diákokat és pedagógusokat. – Az engedetlenkedők a hatalom célpontjaivá váltak, de megteremtődött köztük a szolidaritás, támogató állampolgárok sokasága állt melléjük – vélte kérve mindenkit, küzdjön a gyerekeiért.
Törley szerint a játékszabályokat kell közösen megváltoztatni, igazságossá, méltányossá tenni, utána jöhet csak párbeszéd az aktuális vezetéssel. – A hatalom minősíthetetlenül viselkedik, hallgat és elhallgattat – húzta alá. Végül „egy nagyon másik Sándor” – Petőfi – költeményét idézve azt szavalta el, „Éljen, Éljen a köztársaság!”. Megígérte, a január sem fog események nélkül telni. A tüntetés nem sokkal hat óra után ért véget.
