A kormánynak idén június 30-ig kellett volna bemutatnia és társadalmi egyeztetésre bocsátania a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseit. Ez nem történt meg, ám most kiderült néhány érdekes pont, amit a Grantis független pénzügyi tanácsadócég idézett csütörtöki közleményében, miután megszerzett egy nemzetközi nyugdíjjelentést.
A magyar kormánynak 2025. március 31-ig kell elvileg hatályba léptetni a magyar nyugdíjreformról szóló jogszabályt, ehhez készített most javaslati csomagot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A főbb javaslatok közül az első a nyugdíjkorhatárra vonatkozik, amelyet a várható élettartamhoz kellene igazítani: egy év növekedés a 65 éves kortól várható élettartamban 8 hónappal növelhetné a nyugdíjkorhatárt. Ezzel a megoldással – ha 2025-ben elindulna a reform – 2045-re 67 év lenne a nyugdíjkorhatár és 69 év lenne 2070-re.
Ezzel egy időben lenne viszont egy korhatár előtti, korai nyugdíjazási opció alacsonyabb nyugdíjjal, így a dolgozó eldöntheti, hogy alacsonyabb nyugdíjat szeretne hosszabb ideig, vagy magasabb nyugdíjat rövidebb időre. A szervezet javaslata szerint a korai nyugdíjazás maximum két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, hogy az ne jelentsen extra terhet. Az OECD szerint ez a lépés járulna hozzá leginkább a fenntarthatósághoz, GDP-arányosan 2,2 százalékot spórolnánk 2070-ben, ha 2035-ben indítanánk, akkor 1,7 százalékot.
Ami a Nők40-et illeti, a szervezet szerint egy alsó korhatárt – a javaslat 60 év – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket szükséges fokozatosan emelni. A szolgálati évek fokozatos növelése 1,1 százalékos megtakarítást hozna 2070-ben GDP-arányosan. Az OECD felvázol egy lehetőséget arra is, hogy a kormány apránként kivezeti a Nők40-et egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár megegyezővé válik férfiak és nők esetében. A jelentés megjegyzi, hogy nagyban nőne így a nők jelenléte a munkaerőpiacon és nagyjából 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher, nem számolva a befolyó plusz adókkal és a 0,3 százalékos várható nyugdíjjárulékkal. A szervezet úgy látja, kombinált megoldásban is érdemes gondolkodnia a magyar jogalkotónak: 2,6 százalékos megtakarítást lehetne elérni a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatár emelésével és a Nők40 átalakításával.
Arról is szó esik, hogy legyen annak indexált felső határa, hogy mennyit fizetnek ki 13. havi nyugdíjként. Ez 0,3 százalékos megtakarítást eredményez 2070-ben a költségvetésben, ha az átlagnyugdíj összege lenne a felső plafon. Az OECD javaslata szerint a járulékokat 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra. Arra ugyanakkor hosszasan felhívják a figyelmet, hogy az OECD-országokon belül jelenleg is Magyarországon a tizenegyedik legnagyobb az adóék, nyolc százalékpont hozzáadásával hazánk a második helyre ugrana és hatalmas visszaesést okozna az egy főre jutó GDP-ben.
