Magyarországnak és a magyar titkosszolgálatnak nem volt köze az eseményekhez – erre jutott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, miután zárt ajtók mögött tájékoztatót hallgattak meg a Libanonban tömegével felrobbant csipogókkal összefüggésben, ahol egy magyar szál is felmerült.
A történtekkel kapcsolatban rengeteg a tisztázatlan részlet. Annyit tudni biztosan, hogy tömegesen robbantak fel a Hezbollah tagjai által használt csipogók és adó-vevő készülékek Libanon különböző részein. A hivatalos adatok szerint több tucat ember meghalt, köztük gyermekek is, több ezren pedig megsebesültek. A Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom vezetője és a libanoni hatóságok Izraelt tették felelőssé az incidensért, az izraeli hatóságok nem erősítették meg, de nem is tagadták érintettségüket. Az ügyben felbukkant egy magyar szál is: a csipogókat forgalmazó tajvani cég vezérigazgatója arról beszélt, hogy az eszközöket valójában egy BAC Consulting Kft. nevű magyarországi cég gyártotta licenc alapján. Ezt viszont később Magyarországon cáfolták: a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán azt mondta, hogy „a magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon”. A hírek ezután arról szóltak, hogy valójában Bulgáriából intézték a szerkezetek beszerzését, de a helyi nemzetbiztonsági hivatal szerint ugyanakkor nem az ő országukon keresztül kerültek Libanonba és Szíriába a felrobbantott csipogók.
A nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki ülése után a testület elnöke, Sas Zoltán azt írta, hogy a nyilvánossággal is megosztható információk szerint a csipogók gyártása, beszerzése, értékesítése mögött egy több céget is tartalmazó hálózat állt, az eszközöket nem Magyarországon gyártották, a termékek soha nem is jártak hazánkban. A csipogók értékesítésében Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek működtek közre, ezek kizárólag közvetítő szerepet töltöttek be, feltehetően azért, hogy leplezzék a valódi eredetet. Az eszközök vélhetően a Tajvan-Hongkong-Libanon útvonalon jutottak el a felhasználókhoz. Az üggyel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal további vizsgálatokat folytat a társszerveivel és a nemzetközi partnereivel közösen.
A bizottsági elnök azt is hozzátette, hogy nem merültek fel olyan kockázati tényezők, amelyek alapján emelni kellene Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét. Közben a Telex arról írt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal többször is meghallgatta a robbanós személyhívók ügyében érintett magyar cég, a BAC Consulting Kft. ügyvezetőjét, a magyar-olasz kettős állampolgárságú Cristiana Bársony-Arcidiaconót, ennek során a nő dokumentumokat adott át a hatóságnak.
