Szekeres Imre 2007-ben (Fotó: Wikipédia/Robert D. Ward)
Abban, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter részt vesz és föl is szólal a Kollektív Biztonsági Szervezet minszki konferenciáján, az kristályosodik ki, hogy Magyarország lazítani akarja szövetségét a NATO-val és az EU-val, és orosz befolyás alatt álló államok politikai és katonai szövetségéhez kíván közeledni. Ez vagy abból az irreális elképzelésből fakad, hogy Magyarország mindkét szövetségi rendszer része lehet, vagy pedig a Fidesz és a kormány valóságismeretének a teljes hiányából – nyilatkozta Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter.
Szekeres a Jelen kérdésére emlékeztetett arra, hogy e mostani konferenciára Minszkbe csak három európai államot hívtak, Oroszországot, Belorussziát és Magyarországot. Nem vettek részt rajta a mérvadó ázsiai kormányok, sem Kína, sem India, sem Japán egyetlen vezetője sem. „Tehát az esemény lemeztelenedik egy pszeudo-Szovjetunió megjelenítésére. A magyar külügyminiszter részvétele pedig azt üzeni, mintha mi valamikor is a Szovjetunió tagállama lettünk volna. Miközben ugyan tagjai voltunk a Varsói Szövetségnek és a KGST-nek, de Magyarország mégsem volt a Szovjetunió tagállama, nem úgy, mint ennek a szervezetnek az alapítói, Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán és Kirgizisztán. Nem tudom megválaszolni azt a kérdést, hogy mit keresett ott a magyar külügyminiszter, és mit keres egyáltalán Minszkben, amely szimbolikus hely. Négy évvel ezelőtt Minszkben több százezres tüntetések voltak az elnökválasztás után, agyonlőttek embereket, tízezreket börtönöztek be és üldöztek el. Erre a magyar külügyminiszter odamegy. Érthetetlen” – jelentette ki Szekeres Imre, aki ugyanakkor nagyon rossz hírnek nevezte, hogy a NATO nagykövetei, illetve védelmi attaséi az USA magyarországi nagykövetségén arról tárgyaltak, milyen kihívás elé állítja őket az Orbán Viktor által megfogalmazott új stratégia, a gazdasági semlegesség.
„Én még olyan NATO-tanácskozásról (…) nem hallottam, ahol Magyarország nincs ott a tanácskozó felek között. A NATO más típusú szervezet, mint az EU. Itt mindenki önálló, nincs felettes szerv, nincs egy Európai Parlamenthez vagy Bizottsághoz hasonló döntéshozó szervezet. A NATO másként működik, itt önálló döntésen alapuló érdemi együttműködés van, aminek az a lényege, hogy ha velünk vagy, akkor részt veszel a munkában. Ha valamit mondasz, akkor azt megcsinálod. A NATO, persze elsősorban politikai szervezet, de katonás rendben működik. Nekem a NATO tagállamok nagyköveteinek találkozója azt üzeni, hogy bekapcsolták a rakétákat” – mondta. Szekeres úgy vélte, hogy a lehetséges következmények elég súlyosak. Az első lépésben a Fidesz és a kormány politikája miatt az ország kiszorul a politikai döntéshozatalból. „Minden tagállam maga dönti el, hogy miben vesz részt a NATO közös dolgaiból, de ha oda se hívják az asztalhoz, az komoly figyelmeztető jelzés” – mondta. A második lépés, hogy a korábban Magyarországgal is megosztott katonai felderítési, hírszerzési információk körét és az ehhez szükséges eszközökhöz való hozzáférést szűkítik. A harmadik lépés már látványosabb, megeshet, hogy kikerülünk a közös légtérellenőrzésből. Előbb-utóbb fel fog merülni a Magyarországra telepített három NATO-radarnak a működtetése is, amely a magyar légteret fizikailag közvetlenül ellenőrzi. Csökkenni fog a közös gyakorlatok és az együttműködési technikák köre. Végül – tette hozzá – azt sem tartja kizártnak, hogy lelassul vagy teljesen leállítják annak a most zászlóalj szintű harccsoportnak a felállítását Magyarországon, amely többnemzetiségű erőként Magyarország védelmét garantálja, amelyet dandárrá akartak később fejleszteni.
A volt MSZP-s honvédelmi miniszter úgy vélekedett, hogy a Fidesz orosz rulettet játszik, s a kormány lépéseit – köztük azt is, hogy Orbán Viktor elsőként és egyetlenként gratulál a Grúz Álom nevű oroszbarát politikai formáció grúziai, kétes körülmények közt megszerzett győzelméhez, ráadásul ezt az EU soros elnökeként teszi – nem lehet értelmezni. „Valami baj van. Ezeket a lépéseket nem lehet egy politikai logikai rendbe állítani, mert teljesen értelmetlenek. Csak egy praktikus megközelítést hadd ajánljak: mi haszna van Magyarországnak abból, hogy a magyar miniszterelnök egy vitatható választási eredmény kihirdetése előtt gratulál a grúz kormányfőnek? Mi haszna van abból, ha odamegy? Mire való ez? Minek kell a külügyminiszternek Minszkbe mennie? Természetesen nem kell mindenben elfogadni a többi uniós állam álláspontját, azt senki nem is teszi, de egész egyszerűen nem látom értelmét annak, amit csinálnak. Semmi értelme nincs, semmi haszna, semmi hozadéka nincs. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a Fidesz politikáját az működtetné, hogy Lavrov orosz külügyminiszter megveregeti-e Szijjártó Péter vállát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte egyszer ki fogják retusálni Orbán Viktor október 23-án elmondott beszédének azt a részét, amelyben a kormányfő arra utalt, hogy ha Brüsszel akarata érvényesül, akkor Magyarország területén újra szláv – értelmezésében: ukrán – katonák állomásoznak majd. Szekeres szerint annak, aki ilyet vizionál, sürgősen orvoshoz kellene fordulnia, „Azt pedig nagyon világosan szeretném leszögezni, hogy Ukrajna nem Brüsszel utasítására harcol. (…) Ott egy nép harcol az életéért” – jelentette ki.
Orbán Viktor úgy hazudik, ahogy a száját fújja a keleti szél
Azon aggódik a kormányfő, hogy egy pusztító háborút túlélő állam hadserege megszállóként jelenik meg hazánkban.
A volt miniszter ugyanakkor nem hisz abban, hogy a Fidesz-kormány ki akarná léptetni Magyarországot a NATO-ból vagy az EU-ból, de úgy véli, ez, ami zajlik, súlyos és kedvezőtlen következményekkel jár. „Csak példaként említem, hogy nagyon sokba kerülne, ha kisodródnánk a NATO-ból, és nekünk magunknak kellene az ország biztonsági feltételeit megteremtenünk. Négy évvel ezelőtt az akkori árakon kiszámoltam, hogy az elfogadható szintű biztonság garantálásához a GDP 6,8 százalékát kellene közvetlen katonai kiadásokra fordítani. Ezt nem bírnánk ki. És akkor még ott lenne az a probléma, hogy honnan szerzünk be fegyvert, eszközöket, hol képzik ki a katonáinkat? Akkor itt nem repülnének Gripenek, mert a pilóták kiképzése Svédországban kezdődik, de Kanadában fejeződik be. Sokszor az az érzésem, hogy a kormányban sokan nem is tudják, hogy mi történik körülöttük. Nincs is ismeretük ezekről a dolgokról. Ezeket a problémákat nem lehet csak kommunikációs panelekkel elintézni” – szögezte le a Jelennek.
