A dorgáló büntilevél végén ott az életemet egyszerűsítő ajánlat, tudniillik, hogy elkészült a digitális állampolgársági applikáció, töltsem le, tisztább, szárazabb érzés.
Dévényi István
A NER Magyarországa szemenszedett hazugság, kész átverés és show. Hungarikumként pedig a produkció lelkes közönsége az áldozata is egyben.
„Itt minden a polgármesteré meg a haverjaié, de ha pár községgel odébb próbálkozok, ott is úgy néznek rám, hogy minek nekünk egy ilyen bajkeverő.”
Történelmi időket élünk! Tessenek úgy gondolni ezekre a napokra, hogy majdan egykor azt fogja kérdezni a térden lovagló unoka: nagyi, te hol voltál, amikor megszűnt Magyarországon a vasúti közlekedés?
Nagyon szép volt Európa legnagyobb tűzijátéka, noha én Attila környékén még a fehérvári huszárokat belecsempésztem volna úgy a közönség, mint a megrendelő elégedettségére.
Mihályfi Ernő kertjében jártunk.
Szlovák polgármester, szlovák képviselők, szlovák pincérek, az étlap árai euróban – mindez 2024-ben, Magyarországon. Riport.
Kormányunk a társadalomért érzett felelősségtől telve újfent hatósági leárazással köszönti úgy a népet, mint szeretett országunkat születésnapja alkalmából.
A teremtett nemzeti tőkésosztály nemhogy nem tartja itthon a profitot, hanem százmilliárdokat tol felderíthetetlen hátterű, ködös működésű vagyonalapokba, külföldön fektet be, idehaza leginkább csak akkor, ha ezzel további állami támogatásokat érhet el.
Hát persze! A boldogtalan emlékezetű ötvenes évek! Béketábor. Ja, az is van megint. Békeharc. Újratöltve, nyilván. Békekölcsön?
Ha már a nagy európai összevetések idejét éljük, lenne még itt némi tennivaló. A magyarországi utak minősége felzárkózhatna az osztrák úthálózatéhoz. Vasúti közlekedés. Egészségügy, kórházak. Oktatás.
Csak át kell nevezni a céget MÁV-START Zrt.- ről MÁV-STOP Nosztalgia Zrt.-re. Szlogennek meg: „A MÁV nem átlagos, hanem időutazást kínál.”