Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában. (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)
A júniusi választást megelőző kampányidőszakban a kormánypárti médiumokban nagy mértékben megnövekedett a negatív üzenetek aránya, különösen az ellenzékkel kapcsolatban. A kormánypárti és „közszolgálati” csatornákon egyaránt megfigyelhető volt, hogy a narratívák középpontjában a kormány pozitív képe és sikerei álltak, de később ezt szinte teljes mértékben felváltották az ellenzékkel szembeni kritikus üzenetek. A többi között ez szerepel a Mérték Médiaelemző Műhely átfogó tartalomelemzésében, amelyben az európai parlamenti és önkormányzati választások kampányidőszakát vizsgálták, illetve vetették össze az előző év azonos időszakával. (A napilapok közül a Magyar Nemzet és a Népszava, a hírportálok közül a 24.hu és az Origo, a televíziós csatornák közül az RTL és a TV2 szerepelt a vizsgálatban. A közszolgálatinak nevezett médiumok között az M1/Duna és a Kossuth Rádió tartalmait elemezték).
Mint írták, a kormánypárti médiumok az ellenzéket hazaárulással, háborúpártisággal vádolták, illetve bevándorláspártiságukról szóló üzeneteket közvetítettek. Az EU-val kapcsolatos narratívák eközben kritikusan fogalmaztak, például bevándorláspártiként, valamint Magyarországra nyomást gyakorlóként ábrázolva Brüsszelt. A „közszolgálati” médiumok tartalmában ugyan megjelentek az ellenzékről szóló pozitív üzenetek is, de ezeket röviden, félperces bejátszások formájában, gyakran egy kormánypárti cáfolat követésében mutatták be, és ezekben saját narratíva nem jelent meg semmilyen szinten.
A vizsgálatból az is látszott, hogy a kormánykritikus médiumok elsősorban a kormányzati működés problémáira és a közszolgáltatások nehézségeire hívták fel a figyelmet, kiemelve az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális ellátórendszer helyzetét. A kutatás szerint a „közszolgálati” csatornákon az ellenzéknek adott lehetőség alig negyede-ötöde volt annak, mint amennyit a kormánypártok megjelenhettek. A kormánypárti médiumok számai alapján pedig akkora a kiegyensúlyozatlanság, hogy esetükben nem is érdemes összevetni a kormánypárti és ellenzéki szereplők megjelenéseit. „Mondhatjuk, hogy az ellenzék szinte nem is jelent meg saját narratíváival e médiumok vizsgált hírelemeiben, a kormánypárti szereplők viszont lehengerlő mértékben – ebben elsősorban az Origo produkált kimagasló számokat” – írta a Mérték a tanulmányt ismertető blogbejegyzésben.
