Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Gyerekkorában az orvosok azt mondták, a hallása miatt nem lesz belőle zenész, ő azonban kamaszként már punkzenekarban játszott. A szomszédok bánatára a próbákat lakóhelyén, az óbudai Kerék utcai lakótelep egyik lakásában tartották, a közeli Hajógyári-szigeten pedig már az első fesztiválokon felléptek. Hrutka Róbert – bár azóta a panelből a Duna-partra költözött – ma is Óbudán lakik, a punkzene azonban már csak régi szép emlék. Mára számos zenei műfajban kipróbálta magát, írt musicalt, oratóriumot, neves színészeknek szólólemezeket, közel ezer reklám- és filmzenét, bezsebelt egy rakás díjat, és mivel az élet valahogy mindig a vers irányába sodorta, mostanában irodalmi színpadokon játszik a legtöbbet. Interjú!
Örülök, hogy (…) ismerhettem, örülök, hogy itt-ott eszegethettem vele, hogy láthattam olykor működésben, ahogy például megbeszélt egy menüt a szakáccsal, kicsi ügyek, melyek mögött azonban egy élet összefüggései vannak. Egy magyar úr New Yorkból (vagy inkább: New Yorktól Balassagyarmatig), egy polgári grand-seigneur, világkonyha és plebejus receptek, »egy komoly, magyar verzió «” – így emlékezett nekrológjában Esterházy Péter 1998-ban, az Élet és Irodalom hasábjain Kövi Pálra. A magyar származású, de Amerikában a Four Seasons (Négy évszak) étterem vezetőjeként világhírnevet szerző gasztronómus szellemi hagyatékát az utóbbi években kezdjük újra felfedezni magunknak, öröksége és emlékezete már nemcsak a magyar diaszpórában él élénken. Erdélyi lakoma című, az eredetileg a nyolcvanas években megjelent kötetét több ízben újra kiadták, születésének századik évfordulója alkalmából pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban nyílt kiállítás a gasztronómus életéről.
És ha már Erdélyi lakoma: vineta bár nyílt a Fény utcai piacon. Az élő tűz és a parázs, a csepegtetés, a speciális fabárddal való aprítás és pépesítés – ebben rejlik a tökéletes erdélyi padlizsánkrém, a vineta titka, amit ha túlbonyolítunk, épp a lényegét veszíti el. Az íz nagyszerűségét is az egyszerűség adja: padlizsánt a pépesítés után sózni kell, óvatos keverés mellett hozzá csurgatni az olajat, majd apróra vágott salotta- vagy sonkahagymával gazdagítani. Ezt az autentikus fogást hozta el Budapestre a Vineta Bár, amely néhány hete nyílt meg a Fény utcai piac földszintjén.
„Végre elmúlt a társadalom apátiája” – Magyar Hang-ajánló
Interjú Jordán Tamással, Baranyi Krisztinával, Hrutka Róberttel, Györgyi Annával. Riport a Hős utcából, ahol néhány nap alatt minden megváltozhat. Keresse a friss Magyar Hangot, ezúttal Budai Hang-mellékletünkkel!
Lebontják, majd visszaépítik, vagy csak megbontják, hogy felújíthassák: mi lesz a lassan hat évtizede átadott, egykor csodált, ma már inkább csak megtűrt Körszálló sorsa? A tornyot 1967 szilveszterén adták át, és máris legendák ihletője lett: vajon valóban forog a tengelye körül? Sokáig ötmillió üvegmozaik borította, és belül is fénylett, ide járt a hazai szórakoztatóipar színe-java. Ám a dicső korszaknak évtizedekkel ezelőtt vége szakadt, a Körszálló ma kollégium és munkásszálló, a miniszterelnök jóbarátja, Garancsi István azonban változtatna ezen: luxusépületté alakítaná a tornyot. Kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, és hogy mit szól mindehhez a II. kerület.
Vajon miért bánik olyan mostohán a kormány a HÉV-vel? A szentendrei, vagyis a H5-ös a legforgalmasabb HÉV-vonal. Ettől még ugyanúgy matuzsálemi korú járművek közlekednek rajta, mint a legtöbb másik viszonylaton, és ha nem történik komoly változás, előbb-utóbb a járatritkítás is elkerülhetetlen. Szakértőt kérdeztünk a várható forgatókönyvekről, és a MÁV is reagált a megkeresésünkre.
2023 végére ígérték az átadását, de máig nem kezdték el Budapesten annak az emlékműnek a kivitelezését, amely a háborúkban megerőszakolt nőknek állítana emléket. Pedig a Fővárosi Közgyűlés egyszer már döntött az emlékmű létrehozásáról, kijelölték a helyet (az I. kerületi Hunyadi János út egy foghíjtelkét), és pályázaton kiválasztották a műalkotást is. A főváros szerint a tervek elkészültek, már csak az I. kerületre várnak, ám információjuk szerint a képviselő-testület még napirendre sem tűzte a kérdést. Kerestük az immár fideszes vezetésű Budavári Önkormányzatot, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.
1944. november 12-én hamar sötétedett, a kisgyerek koruk óta lelkesen zenélő Komor testvérek a zongora mellett kívül kerültek az időn, a mindennapok tényszerű borzalmain, és kívül az életükre törő pribékek jelentette fenyegetésen. Idővel mégis ráeszméltek, hogy már életbe lépett a kijárási tilalom, ám Komor Marcell a veszélyek ellenére hazaindult – keresztül a kívülről és belülről egyaránt ostromlott városon. Az utcán a nyilasok elfogták, és hamarosan útnak indították Ausztria felé. Egy szál télikabátban, lyukas cipőben menetelt, a burgenlandi Sopronkeresztúrig bírta. Komor Marcellt, a magyar építészet egyik legjelentősebb alakját nyolcvan éve, 1944. november 29-én gyilkolták meg, 76 éves volt.
Az Árpád fejedelem útja – Komjádi Béla utca sarkán álló épületet biztosan mindenki ismeri, aki Budán közlekedik. A kis utca túloldalán az uszoda, a valamikori császárfürdői állomásépület alsó szintjén utazási iroda, előtte pedig minden szombaton népszerű (MDF) piac működik. A főváros egyik legsúlyosabb vasúti katasztrófájának helyszíne. Vasút? Bizony, vasút is, meg HÉV is, utóbbi most is jár erre, párhuzamosan a Dunával. Sikkasztó pékinas és szörnyű tömegszerencsétlenség: Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester városi sétáján jártunk.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a november 15-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
