A gazdasági növekedést úgy lehet elérni, hogy véget ér az ukrajnai háború – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiónyilatkozatában a most benyújtott költségvetés kapcsán. Hozzátette, hogy az elhibázott uniós intézkedések nem Magyarország, hanem a többi tagország felelőssége. Ráadásul – vélte a magyar kormányfő – a vállalkozások „védekező hangulatban vannak”, úgy pedig nem lehet növekedni, ezen tehát változtatni kell.
Orbán Viktor szavaiból áradt, hogy minden gazdasági bajunk oka a háború, de most, hogy Donald Trump lesz az új amerikai elnök, az ő személye Orbán szerint garanciát jelent a békére, ezért is készíthettek bátran úgynevezett békeköltségvetést.
– Szélcsendben vagyunk, eddig húzott a hajó, vitt a szél – mondta Orbán Viktor a békével kapcsolatban. Ez alatt azt értette, hogy Donald Trump csak január 20-án lép hivatalba, addig várni kell. A miniszterelnök azt mondta, hogy „ha van demokrácia, van fairness”, akkor a jelenlegi amerikai vezetésnek nem kellene fokoznia a „háborúpárti törekvéseit”, hanem segíteniük kellene Donald Trump „béketeremtő szándékait”. „A békevitorlás most vesztegel a nyílt tengeren” – jelentette ki. Szerinte nekik azon kell dolgozni, hogy Brüsszelben legyen változás, mert ott nem történt meg a „békepárti fordulat”.
– 10-15 évvel ezelőtt az USA és Európa fej-fej mellett haladt, aztán az amerikaiak elléptek mellettünk, és akkor még nem beszélünk Kínáról – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint ezek után fel kell tenni a kérdést, hogy mit csinálunk rosszul, és erre választ kell adni. A kormányfő szerint az Európai Unióban rossz gazdasági döntések születtek, bár Magyarország „elég jól megúszta, mert a többi európai országhoz képest a mi gazdaságunk kevésbé lassult le”, ami részben a rezsicsökkentésnek is köszönhető. – Ha a következő fél évben nem tudunk átvinni Brüsszelben bizonyos döntéseket, akkor – ahogy Emmauel Macron mondta – kalap-kabát – állítja a miniszterelnök. Ehhez felül kell vizsgálni a szankciókat és le kell vinni az energiaárakat.
– Ez fájdalmas lesz azoknak, akik korábban ezek mellett voltak, de ezt meg kell lépni” – mondta. Másik fontos elemnek tartja, hogy csökkentsék az európai bürokráciát, mert „sok idióta szabály van”. Azokban a kérdésekben, ahol „Brüsszel ártani akar a magyaroknak” nyíltan fel fognak lépni, hogy megvédjék a magyar családokat. Hozzátette: a most benyújtott költségvetés nyílt lázadás Brüsszel ellen, ami a magyarok érdekeit védi.
A magyar kormányfő szerint a budapesti EU-csúcson szinte példátlan egység volt tapasztalható, s úgy vélte, ez az Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi versenyképességi tanulmányának köszönhető, ami mellbevágó megállapításokat tesz az EU helyzetéről. Ez lehet az alapja az értelmes párbeszédnek, mert ha ő arról beszél most, hogy hanyatlik a nyugat-európai gazdaság, akkor keleti diktátornak nevezik.
– 2025-ben történnek majd dolgok Magyarországon, amelyekre nem túlzás a fantasztikus jelző sem – szögezte le, hozzátéve, hogy költségvetési szempontból most lezárnak egy szakaszt, s a 2025-ös költségvetés egy új gazdasági szakaszt fog nyitni, amelynek keretében a legkisebb szereplőkre fókuszálnak. Az áremelkedéssel szemben a kormány annyit tud tenni, hogy növeli a béreket, illetve több olyan csomag is van, amellyel olcsóbbá teszik a lakhatást és az otthonteremtést. Például a munkáltatók havi 150 ezer forintig nyújthatnak kedvező adózással lakhatási támogatást a 35 év alatti dolgozóinak, amit albérletre és lakáshitel-törlesztésre is használhatnak majd. A fiatalokért zajló küzdelemben is jó eszköz lehet ez a cégeknek – tette hozzá.
A miniszterelnök a költségvetés kapcsán beszélt az aktuális nemzeti konzultációról is, amelynek értelmét két dologban látta: egyrészt abban, hogy az muníciót szolgáltasson a brüsszeli csatákhoz, másrészt abban, hogy az emberek elgondolkozzanak Magyarország jövőjéről.