A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régiós logisztikai központjává vált a távol-keleti csomagoknak, évente már százmilliós nagyságrendben érkeznek légi úton – írja a 24.hu.
A NAV tájékoztatása szerint a nem EU-országból érkező küldeményekből 2021-ben összesen mintegy 14 millió volt (ebből 1,2 millió magyar rendeltetésű, 12,9 millió ment tovább valahova máshova az EU-ban), de ez a szám 2024-re elképesztő nagyságrendet öltött: az év első kilenc hónapjában összesen több mint 95 millió ilyen csomag ment át a ferihegyi repülőtéren, de ebből csak 11 millió jött magyar rendelőknek, a többit más országokba szállították. A csomagok nagyja az európai piacot letaroló Temutól és Sheintől jön.
A 24.hu-nak Kam Jandu, a Budapest Airport volt vezérigazgatója azt mondta, 2023-ban a ferihegyi cargóban több mint 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek, ez csaknem 50 százalékos növekedés 2019-hez képest, miközben tavaly a globális légiáru-mennyiség átlagosan a 2019-es szinten állt. „A Budapest Airport jelentős kelet-közép-európai elosztóközponttá válásának folyamata 2020-ban gyorsult fel igazán, de összességében egy hosszú folyamat, körülbelül tíz év munkájának eredménye” – írta a lapnak a Budapest Airport.
A szakemberek szerint Budapest földrajzi elhelyezkedése egy nagyon erős alap az elosztóközpont szerep kialakulásához, mert Magyarország viszonylagos közelsége miatt az árut nem kell még két órával tovább szállítani légi úton Ázsiából egy nyugat-európai repülőtérre, majd 16-24 órát szállítani közúton, hanem közvetlenül Budapestről lehet szétosztani. A lap egy másik forrása viszont úgy gondolja, „óriási lobbi állhat a mögött, hogy a távol-keleti online kereskedők Magyarországot választották” a távol-keleti webshopok, tehát beilleszthető a keleti nyitás stratégiájába.
A 24.hu szerint a logisztikaiközpont-jelleg, amit a távol-keleti csomagdömping is erősít, elsősorban azoknak érheti meg, akik ebben az üzletben utaznak, így például a Waberer's-nek, amely most már a miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdona.