Fiala-Butora János (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
Elképzelhetőnek tartom, hogy elfogadjanak egy ilyen törvényt, de hogy azt tényleg minden postán be tudnák-e tartani, azzal kapcsolatban szkeptikus vagyok. Az azonban biztos, egy ilyen rendelkezés mindenképpen korlátozná a magyar nyelvhasználatot – válaszolta lapunk megkeresésére Fiala-Butora János. A jogászt, emberjogi szakértőt azért kerestük, mert a szlovákiai magyar Napunk című újság kedden szerezte meg a szlovák kulturális minisztérium új nyelvtörvénnyel kapcsolatos tervezetét, amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. A szigorodó szabályok nagy visszhangott keltettek a nyilvánosságban. Az egyik legsúlyosabb következmény az lehet, hogy a postákon, a vasúti és más közlekedésben kötelező lesz a szlovák használata, itt a kisebbségi nyelvek használata lehetőségként sem jelenik meg.
A tervezet további kritikus pontjai:
• Minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kell szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is – ilyen eddig nem volt, a magyarlakta településeken lehetett az első helyen a magyar szöveg;
• drasztikusan emelik a törvény megsértéséért kiszabható bírságok körét és mértékét, az eddigi 50-től 2500 euróig helyett 1000 eurótól 10 ezerig (magánvállalkozók esetében) vagy 15 ezerig terjedő bírságokat szabhat ki a minisztérium, ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró.
Fiala-Butora János szerint ez a szigorítás sokkal durvább annál, mint amilyet 2009-ben az első Fico-kormány elfogadott, sőt az eredeti, 1995-ös, a magyarellenes mečiari kormány által megfogalmazott verzióhoz képest is tartalmaz szigorúbb elemeket. Szerinte már a mostani törvény is emberi jogokat korlátoz. A módosítás még inkább megtenné ezt, ezért fel kell lépni ellene, erre hatékony eszköz azonban kevés van.
Hangsúlyozta, elsősorban a nemzetközi szervezeteknek, főleg az Európa Tanácsnak, részben pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) van hatásköre arra, hogy Szlovákiát rávegyék a jobb nyelvi politika kialakítására. Különböző módokon lehet hozzájuk fordulni, ehhez a szlovákiai magyar politikai képviselőknek, a civil szervezeteknek és a magyar kormánynak is vannak eszközei. Hogy ezek mennyire hatékonyak, azzal kapcsolatban azonban szintén szkeptikus.
Kérdésünkre válaszolva közölte, a magyar külügyminiszternek ebben a fázisban még nem feladata behívnia a szlovák nagykövetet, hiszen még nincs hivatalos javaslat. „Látni kell, hogy a módosítás nem a fő kormánypártok, a Fidesz-szövetséges Smer és Hlas javaslata, hanem a legkisebb kormánypárté, az SNS-é. Kulcsfontosságú, hogy Robert Fico kormányfő hogyan áll a kérdéshez. Ha van a magyar kormánynak hatása rá, azt most kellene bevetnie. Erre ebben a fázisban még mindig jobb a barátságos egyeztetés, mint a nyomásgyakorlás” – tette hozzá.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy Szijjártó Péter tervezi-e a szlovák nagykövet behívását, kívánnak-e egyéb módon reagálni, esetleg tiltakozni, nem válaszolt, hanem egy korábbi MTI-közleményt csatolt. Ebben az szerepel, hogy folyamatos konzultáció van az államnyelvhasználati törvény ügyében a magyar és a szlovák külügyminisztérium között. Szijjártó Péter külügyminiszter jövő héten két fontos tárgyalást is folytat szlovák partnereivel. Mint írták, a magyar külügyminiszter jövő hét hétfőn Pozsonyba utazik, ahol Peter Ziga szlovák parlamenti házelnökkel találkozik, majd rá három napra csütörtökön már Juraj Blanár szlovák külügyminisztert fogadja Budapesten.
Kerestük a cikkel és a készülő törvénnyel kapcsolatban a szlovákiai Magyar Közösség Pártját, ennek a szervezetnek tagja többek között a szlovák kormány kisebbségi kormánybiztosa is. Levelünkben arról kérdeztük őket, elképzelhetőnek tartják-e, hogy valóban ilyen mértékű szigorítás következik be. Kíváncsiak voltunk, hogy a párt tervez-e fellépni a készülő törvény ellen, vagy elfogadhatónak tartják azt. Egyelőre nem kaptunk tőlük válaszokat.
Honlapjukon az szerepel: „A párt alapvető célja egy olyan hatékony politikai érdekképviselet kialakítása és működtetése, amely a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek megmaradása és gyarapodása feltételeinek kialakításáért tevékenykedik. A párt alapvető feladatának tartja, hogy fejlessze Szlovákia azon régióit, ahol magyarok élnek, és hozzájáruljon az ország leszakadó régióinak felzárkóztatásához.”
