Yuval Noah Harari Sapiens – az emberiség rövid története című könyve az utóbbi évtizedek egyik (ha nem a) legnagyobb nem fikciós könyvsikere világszerte, így nem meglepő, hogy a művet más formátumokra is igyekeznek átültetni. Így született a Sapiens – rajzolt történelem, amely egy képregény.
Hariri a jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora, és a Homo sapiens kialakulásáról, győzedelmessé válásáról tartott egyetemi előadás-sorozatából szerkesztette az eredeti könyvet, amelyet azóta több tucat nyelvre lefordítottak. A The Guardian az évtized legokosabb könyvei közé választotta, Bill Gates és Mark Zuckerberg is nagyon szerette. A laikus olvasók imádják – csak a szakértők nem szeretik annyira. Nagyon éles a kontraszt az antropológusok és a nem szakértők által írt recenziók között. Előbbiek a tudományos tények „kreatív” kezelését vetik Harari szemére, aki véleményük szerint könnyű szívvel áldozta fel a szakmaiságot a szenzációs állítások oltárán. A legtöbb tudós nem tekinti tudományos igényű munkának, inkább a History Channel műsoraival sorolják egy kategóriába.
Ez azonban igazságtalan, mert a Sapiens – illetve mostani képregényváltozata – egyáltalán nem satnya mű. Talán nem üti meg az akadémiai disszertációk színvonalát, és a benne tárgyalt nagy ívű összefüggések fajunk öröklött jellegzetességei és a történelem fordulópontjai között könnyen kikezdhetők, mégis magával ragadó olvasmány. Harari jó író, és elég jó tudós is ahhoz, hogy felismerje: ha laikus tömegeket akar megfogni, hogy nekik antropológiáról, az emberi természet evolúciójáról, a pszichikai törzsfejlődésünkről meséljen, akkor bizony kompromisszumokat kell kötnie.
A közemberek nem fognak megvásárolni nagyon pontos és sokéves tanulmányok nélkül befogadhatatlan szakmunkákat, pedig nagyon fontos lenne, hogy valami fogalmuk legyen saját elméjük mozgatórugóiról. Hogy miért emelkedett ki a Sapiens a többi emberfaj közül, milyen szerepet játszott ebben a csoportos élet, a gondolkodási forradalom, a nyelv és sok más körülmény, amely e könyv nélkül eszünkbe sem jutna.
Még egyszer: a könyvben leírt következtetések sokszor spekulatívak, de arra tökéletesek, hogy az olvasók felismerjék: ha a nagy képet nézik, és megismerik az ember evolúciójának fordulópontjait, sok eddig érhetetlen jelenség is hirtelen értelmet nyer, és jobban tudnak majd navigálni a látszólag irracionális világban.
Kérdéses, hogy a könyv működik-e képregényként is. Nem egyértelmű, hogy milyen olvasóközönségnek szánták a kötetet. Az író rajzolt karakterként való megjelenése és mindent tudó narrátori szerepe alapján talán ez egy ifjúsági ismeretterjesztő könyv. Ennek azonban ellentmond a történetmesélés idősíkokat gyakran váltó, csapongó stílusa, amelyhez inkább a felnőttek szokhattak hozzá. Nagyon rövidek az összefüggő történetszálak, időnként nem is egyértelmű, hogy egyik képkockából hogyan következik a következő. Ez nem feltétlenül segíti a befogadást, ugyanakkor akár hozzá is járulhat a figyelem fenntartásához.
Yuval Noah Harari et al.: Sapiens – Rajzolt történelem. Ford.: Torma Péter. Animus Kiadó, 2020. 4890 Ft.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/5. számában jelent meg január 29-én.