Jared Diamond, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem etnográfus-professzora a (megérdemelten) rettentően sikeres Háborúk, járványok, technikák című könyvével írta be magát a közelmúlt tényirodalmának legnagyobb alkotói közé. Így bármit ír (és nyolcvan év feletti életkora dacára továbbra is ír), arra oda kell figyelni. De azt valószínűleg ő sem sejtette, hogy legutóbbi könyve témaválasztásával kísértetiesen előre jelzi a szomorú jövőt.
A nemzetek válságkezeléséről szóló, eredetileg 2019-ben, tehát nem egészen egy évvel a pandémia előtt megjelent, Zűrzavar című könyvében ugyanis arról ír, hogyan kezelik a nemzetek a társadalom szövetét szétszaggató kríziseket. Mintha csak használati utasítást írt volna a soha nem látott közegészségügyi válságra, mindennapi életünk ellehetetlenülésére, illetve – és ez a legfontosabb – a kilábalás lépéseire.
Diamond a magyar kiadáshoz külön előszót írt, hiszen a koronavírus-járvány teljesen új kontextusba helyezte könyvét. A bevezetőben így vélekedik a szerencsétlen globális szituációról: mivel az eredeti könyv a járvány előtt jelent meg, ez a fordítás pedig már közben, „az időzítés páratlanul rossz volt. Vagy páratlanul jó? Rossznak azért gondolom, mert sem én, sem más nem látta előre a világválságot, amit a covid okozott. Az időzítést ugyanakkor szerencsésnek is tarthatom, mert így mindenki megbizonyosodhat arról, hogy a krízisek elemzésére bevezetett rendszerem alkalmazható olyan válságra is, amely meg sem jelent, amikor írtam a könyvet.”
A kötetben Diamond számos ország történetét használja esettanulmányként annak bemutatására, hogy a különböző nemzetek mit tettek a válságok túléléséért. Kimutatja, hogy döntéseik közül melyek voltak jók, melyek rosszak, és ami a legérdekesebb, mely döntések voltak a szükséges rosszak. A történetekben szereplő országok (például Finnország, Chile, Ausztrália, Indonézia, Japán, Németország) legtöbbje ma sokkal jobb állapotban van, mint a végigkövetett válság idején, vagyis a történetek a mából visszatekintve happy enddel zárulnak. A könyvet áthatja hát az emberi morál és ráció felett érzett optimizmus. Ugyanakkor a szerző nem téveszti szem elől azokat a helyzeteket sem, amikor a nemzetek eszközei elfogytak a zsarnok ellen, és maradt az elvtelen behódolás, a puszta túlélés érdekében. Mindezt Finnország szemlélteti a legjobban.
Ma Finnország szinte minden szempontból a világ egyik legsikeresebb országa. Egy világ irigykedik a finn oktatásra, jogállamra, innovativitásra. Pedig a II. világháború előtt, alatt és után hatalmas krízist élt át az állam, a demokrácia és vele együtt a nép. Finnország a II. világháború idején a Szovjetunió ellen vívott honvédő háborút (amelyben a férfiak 5 százaléka életét vesztette), így végül az egyik győztes szuperhatalom ellensége szerepét osztották rá. A geopolitikai realitások sem az ő oldalukon álltak, hiszen az ország keleti határán a Szovjetunió tornyosult. Hogyan kerülték el mégis a finnek, hogy a szovjet befolyási övezet részévé váljanak? Nem kerülték el. A hidegháború első évtizedeiben bizony szinte vállalhatatlan kompromisszumok vállalására kényszerültek, hogy ne mérgesítsék fel annyira a nagy szomszédot, hogy az esetleg elfoglalja őket. Ebbe egy elvileg demokratikus berendezkedésű országban alig elképzelhető dolgok is beletartoztak. Az öncenzúrától a szovjetek számára kényelmetlen elnökjelölt visszalépésre kényszerítéséig.
Finnország súlyos árat fizetett törékeny függetlensége megőrzéséért, a finlandizáció kifejezés pedig a hidegháború idején annak gúnyszavává vált, ahogy a nyugati államok, értékeiket elfelejtve próbálnak a Szovjetunió kedvében járni, csak hogy az ne váljon agresszívvá. A mai Finnország azonban már maga mögött hagyta ezeket az évtizedeket, amit éppen a több évtizedes óvatosság tett lehetővé. Nagyon jó optimizmusra okot adó történeteket olvasni. És ha ezek a történetek még tudományosan is alátámasztottak, akkor remélhetjük, hogy a mostani szörnyű időszakból való kiszabadulás és megújhodás reménye több a délibábnál.
Jared Diamond: Zűrzavar. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. Akkord Kiadó, 2020. 5990 Ft