A klímavédelem, az egyenlőtlenségek csökkentése, a recesszió elkerülése vagy legalább a felkészülés a válságra, a kereskedelmi háborúk, az aktuális biztonsági kérdések, valamint a klub kereteinek és stratégiai céljainak újragondolása állt a franciaországi Biarritzban tartott negyvenötödik G7-csúcs tárgyalásainak középpontjában. A házigazda Emmanuel Macron államfő a francia gloire újrafényezése mellett mindent megtett a találkozó sikeréért, ám mindenekelőtt Donald Trump amerikai elnök miatt tovább mélyültek az ellentétek elsősorban az Egyesült Államok és Európa között.
Még el sem kezdődött a csúcs, már az
extrovertált amerikai elnökről szóltak a hírek. Donald Trump ugyanis
folyamatosan a világ tudomására hozza, hogy nem tartja sokra ezt a nemzetközi
fórumot. Állítólag még az is felmerült, hogy el sem utazik Franciaországba, ám
ezt azért nem merte megtenni.
Minden alkalmat kihasznált ugyanakkor
a hét legfejlettebb ipari ország vezetőinek meg- és kiosztására. Még elutazása
előtt megadta az alaphangot azzal, hogy újabb büntetővámokat rótt ki Kínára, és
ezzel fenyegette meg a francia borokat is. Aztán Macron meghívta egy ebédre, és
egyből más hangot ütött meg, egy nappal később pedig már Brigitte Macront
ölelgette a közös fotózáson. Aztán a mielőbbi brexitre biztatta Boris Johnson
brit kormányfőt, majd miközben az európai vezetők arról beszéltek, hogy a
kereskedelmi háborúk recesszióhoz vezetnek, és egyetlen ország sem szabhatja
meg a globális gazdaság kereteit, magabiztosan kijelentette, hogy Amerika nyeri
ezeket a csatákat. Ezzel egyáltalán nem csökkentette a transzatlanti feszültséget,
de nem is ez volt a célja.
Mint ahogy nem az egységet
demonstrálta az sem, hogy Macron meghívására és az amerikai elnök meglepetésére
megjelent Biarritzban az iráni külügyminiszter. Konfrontatív politikájára Trump
azzal tette fel a koronát, hogy a résztvevők többségével szembemenve ragaszkodott
Oroszország visszahívásához.
Az Egyesült Államok elnöke még
elutazása előtt is arról beszélt, hogy jövőre szeretné ott látni az amerikai
csúcson Oroszországot. Az ötletet eredetileg Vlagyimir Putyin orosz államfővel
folytatott, néhány nappal korábbi megbeszélése után Macron vetette fel amerikai
kollégájának, aki kapva kapott rajta. Aztán a csúcson már Trump erőltette a
legjobban a visszatérést a G8-as formátumhoz. Kiállt még az ötlet mellett
Giuseppe Conte olasz kormányfő, Abe Sinzó japán miniszterelnök pedig semleges
álláspontra helyezkedve lényegében nem gördített akadályt a krími referendum
után kizárt Oroszország visszatérése elé.
A többiek, az EU-t képviselő Donald Tusk, Angela Merkel német kancellár, Boris Johnson brit és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, de a közös vacsorán egy laza félfordulattal még a francia elnök is fenntartásait hangoztatta, és az ukrán konfliktus rendezéséhez kötötte Putyin meghívását.
Miért hívta fel Trump Putyint? | Magyar Hang
Miközben a két állam szintjén kimondottan rossz a viszony, addig az elnökök között megmaradt a „kémia”.
Igaz, ellenállásuk korántsem volt
olyan kemény, mint egy éve, amikor Trump szintén felvetette az ötletet. Már
maga ez a vita is jelezte, hogy változnak az idők, és enyhül az Oroszországgal
szembeni szigor. Ám nem lehet nem észrevenni azt sem, miért áll ki az ötlet
mellett ilyen harcosan Trump. Az amerikai elnök – a Krím kérdését ügyesen azzal
intézve el, hogy Barack Obama a felelős érte – ezzel is igyekszik leválasztani
Pekingről Moszkvát, és elszigetelni Kínát. Ez azonban aligha fog sikerülni,
hiszen a Kreml rögtön kijelentette, hogy számára nem öncél a visszatérés, és
ettől még nem fog változtatni a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontján.
Emellett Moszkva megjegyezte azt is, nem fog egyedül hét ország ellen
hadakozni, és akkor már Kínát és Indiát is fel kellene venni a klubba.
Alighanem már az eddigi példákból is
kiderült, hogy Macron minden erőfeszítése ellenére sem sikerült az úgynevezett
Nyugat egységét demonstrálni. Éppen Trump tavalyi viselkedése miatt a házigazda
francia elnök a szokásos zárónyilatkozattól már eleve eltekintett, igaz, nem is
nagyon lett volna mit írni bele. A legtöbb kérdésben ugyanis a hetek nem
jutottak konszenzusra.
A találkozó egyetlen, szerény eredménye az amazóniai erdőtüzek oltására adott húszmillió eurós gyorssegély. Igaz, még ezt a konszenzust is árnyalja a brazil elnök Macron feleségét sértő durva bejegyzésén kívül az, hogy a klímaváltozásról és az erdőtüzekről folytatott vitát Trump egyszerűen kihagyta.
Lángoló dzsungelek, sötét bozótosok | Magyar Hang
A lángokban álló esőerdő alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, a politikai vitákkal párhuzamosan folyó társadalmi diskurzus hamar a pánik felé mozdult el.
Ez az eredménytelenség is mutatja a világban uralkodó kiszámíthatatlanság és bizonytalanság mellett azt a tényt, hogy G7-ek felett szép lassan eljár az idő. Nem véletlen, hogy egyes kérdések tárgyalására Macron meghívta Ausztrália, India, Chile, Dél-Afrika és Irán vezető politikusait, és természetesen Kína nélkül is értelmetlen bármilyen globális kérdésről vitatkozni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/35. számában jelent meg, 2019. augusztus 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/35. számban? Itt megnézheti!
