„Tetőtől talpig becsomagoljuk a sportolókat”

Hogyan zajlik egy járványbiztos doppingellenőrzés? Miért veszélyeztetik a sportolók a teljesítményfokozókkal akár az életüket is? Hogy áll a magyar sport a tiltott szerek használatával? Milyen körülmények között rendezhetik meg a tokiói nyári olimpiát? Miért tiltották el Oroszországot két évre minden sporteseménytől? És hogyan állhat rajthoz a nyári játékokon egy doppingvétségen ért sportoló? Tiszeker Ágnest, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetőjét kérdeztük.

A koronavírus-járvány hatására tavaly tavasszal leállt a sportélet, még a tokiói nyári olimpia is a fertőzés áldozatául esett. És ez nemcsak a felkészülés utolsó fázisában lévő sportolók, de a versenyek tisztaságát biztosító doppingellenőrök számára is óriási kihívást jelentett. Mivel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szerint a pandémia nem teremtett különleges helyzetet, a szakembereknek a feje tetejére állt világban is ugyanúgy kellett végezniük a munkájukat, mint „békeidőben”. Mindezt azért, hogy az idén nyárra halasztott olimpián a sportolók egyenlő eséllyel állhassanak rajthoz. 

– Kemény év volt, de sikerült kihozni belőle a legtöbbet – fogalmazott a Magyar Hangnak Tiszeker Ágnes, a MACS vezetője. – A doppingellenőrök jó része az egészségügyben dolgozik, és mivel számukra a járvány elleni védekezés élvez elsőbbséget, jelentős átszervezésre kényszerültünk. 

A teljes cikkből ezekre a kérdésekre is választ kaphat:
– Hogy zajlik most egy mintavétel?
– Milyen lenne a buborékrendszerben rendezett olimpia?
– Visszavetette a járvány a doppingolási kedvet?