Hogyan kerül baba a vakcinába?

Hogyan kerül baba a vakcinába?

Beoltanak egy dél-afrikai egészségügyi dolgozót a Johnson & Johnson amerikai gyógyszeripari vállalat koronavírus elleni vakcinájával egy fokvárosi kórházban 2021. február 17-én. MTI/AP/Nardus Engelbrecht

Oltásellenes és egyéb szélsőséges csoportok a Johnson & Johnson oltóanyaga közeledtével újult erővel sulykolják azt a régi lózungot, hogy egyes vakcinák előállításához „emberi magzatokat áldoztak fel”. Ez álnok félrevezetés, bár kétségtelen, hogy az oltóanyag-fejlesztésben használnak emberi embriókból származó sejtvonalakat, és ez nem baj. A Vatikán is elfogadja ezek alkalmazását, és nincs tisztességes szakember, aki szerint a hatalmas előnyök ne indokolnák az évtizedekkel ezelőtt abortált magzatok sejtjeinek felhasználását.

Az utóbbi napokban gyorsan terjed a gyanús hátterű CitizenGo szervezet Facebook-bejegyzése arról, hogy mely vakcinák kifejlesztése, gyártása, illetve tesztelése során használták fel „abortált magzatok szöveteit”. A bejegyzésben állításuk szerint a (Charlotte) Lozier Intézet gyűjtését idézik, ami szerint a kínai Sinopharm vakcinája kivételével minden Magyarországon engedélyezett oltóanyag elkészítéséhez használtak elhunyt magzatokból származó sejteket. A Lozier Intézetről érdemes tudni, hogy a fanatikus abortuszellenesek kutatóintézetnek álcázott lobbiszervezete, amely „bűnös” kutatók, civil szervezetek és igazi kutatóintézetek támadásával igyekszik akadályozni a terhességmegszakítást, illetve a magzati szövetek kutatását úgy általában.

  • Mi is ez a CitizenGo?
  • Mi igaz abból, hogy meg nem született kisbabákat tartalmaz az oltás?
  • Mit mond a témában a Szentszék?

A teljes cikket a Magyar Hang április 1-jén megjelent 2021/14. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!