Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A nagy húsevő vita: mennyivel kellene kevesebbet fogyasztanunk, hogy megóvjuk a bolygót? I.

Szerző: | 2021. április 24., 19:30 | Belföld, Magyar Hang Plusz, Tudomány

Vákuumcsomagolt darált hús az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson 2019. november 5-én (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

A világ egyre több húst fogyaszt, ami nemcsak az egészségünkre, de a környezetünkre is káros hatással lehet. Annak jártunk utána, mekkora az állattenyésztés ökológiai lábnyoma, illetve mit tehetünk azért, hogy az ember is jóllakjon, és a bolygó is megmaradjon.

HIRDETÉS - AIP

Csirke? Nálunk csak a vegetáriánusok esznek csirkét – hangzott el minden feltételezhető irónia nélkül egy főzős-utazós tévéműsor texasi állomásán. A helyiek számára, mint kiderült, a hús a legalább egykilós steaknél kezdődik, ami kevésbé fajsúlyos, az „csak zöldség”. Nem szerencsés általánosítani persze, de a kijelentés mégiscsak megragadja a korszellem lényegét. Folyamatosan emelkedik a húsfogyasztás mértéke világszerte, ami nemcsak az egészségünkre, hanem a bolygó légkörére és élővilágára is káros hatással lehet. Miközben számos kutató az életmódváltás szükségességére figyelmeztet, az önmérséklet kívánalmára megszületett az adekvát válasz: a műhús. 

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

Némiképp félrevezető a fenti idézet, hiszen az Egyesült Államokban valójában csökken az egy főre jutó húsmennyiség, a globális fogyasztási versenyben azonban még így is magabiztosan vezetnek. Amíg Amerikában egy főre évente majdnem 100 kilogramm hús jut, addig Magyarországon körülbelül 65 kilogramm, a lista végén található Indiában pedig alig több mint 3 kilogramm. Ennél a kontrasztnál is meglepőbb a húsfogyasztás mértékének drasztikus emelkedése egyes országokban, így például Kínában, ahol a hatvanas évek 5 kilogrammjáról mára 50 kilogramm fölé jutott az egy főre jutó húsfogyasztás. A megnövekedett igények a termelést is felpörgették, hatvan év alatt majdnem megötszöröződött a piacra kerülő hús mennyisége: évi 70 millió tonnáról több mint 330 millióra. 

  • A nagyüzemi állattenyésztés ugyanakkora hatást gyakorol a légkörre, mint a teljes közlekedési szektor
  • A hús szerepe kulturális, gasztronómiai és egészségügyi szempontból sem elhanyagolható
  • Az elmúlt évtizedben felerősödtek és egyre agresszívebbé váltak az állattenyésztés, illetve a gazdák elleni támadások

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
HIRDETÉS - AIP

Címkék: állattenyésztés, Greenpeace Magyarország, húsfogyasztás, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Rodics Katalin, Wagenhoffer Zsombor


Pin It on Pinterest