Erő helyett kifinomultabb módszerekhez nyúlhat az állam
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet újonnan elkészült Kerkovits Gyula Központi Rendelőintézete a Maglódi úton 2022. március 4-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Bár április végére ígérték, egyelőre nem állt elő az egészségügyi államtitkárság a rendelőintézetek államosításával kapcsolatos konkrét javaslataival. Az óvatosságban szerepe lehet annak, hogy a Magyar Orvosi Kamara ellehetetlenítési kísérlete végül az orvostársadalom megerősödését hozta.

A Belügyminisztérium (BM) alá tartozó egészségügyi államtitkárságnak április 30-áig kellett (volna) elkészítenie és a kormány elé terjesztenie azt a javaslatcsomagot, amely a jelenleg önkormányzati fenntartásban működő rendelőintézetek államosításáról szól. Bár ez a határidő lejárt, a szakmában nem tudnak arról, hogy a Takács Péter vezette államtitkárság tervezete elkészült-e, forrásaink csupán az előkészületi munkáról számoltak be. És arról, hogy a szakmai egyeztetéseken is érzékelhető volt, még „házon belül” sincs konszenzus a kérdésben.

Miről is van szó? Közismert, hogy a Pintér Sándor vezette BM az állami egészségügyi ellátórendszer központosításában látja a megoldást az ágazat problémáira, amelynek jegyében tavaly év végén módosították az egészségügyi törvényeket. Egyebek mellett a kisebb városi kórházakat megyei kórházak alá szervezték, ezzel teret adva az orvosok és ápolók vezénylésének, és zajlik a háziorvosi ügyeleti rendszer Országos Mentőszolgálat alá szervezése is. Ebbe a filozófiába illeszkedve nyúlna hozzá Takács Péter a járóbeteg-szakellátáshoz, azaz a rendelőintézetekhez is. Ezek – néhány kivételtől eltekintve – jelenleg országszerte és Budapesten önkormányzati fenntartásban működnek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított finanszírozást rend szerint saját erőforrásaikból egészítik ki a helyhatóságok.

• Milyen érvek és ellenérvek sorolhatók fel a rendelőintézetek államosításának kérdésében?
• Miért jelent presztízskérdést sok önkormányzatnak a rendelőintézetek megtartása még komoly anyagi tehervállalás árán is?
• Miként hatna az államosítás az intézményekben dolgozó orvosokra és ápolókra?
• Keresztülvihető-e erőből az államosítás azok után, hogy a Magyar Orvosi Kamara elleni kormányzati lépések végül a visszájára sültek el?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 12-én megjelent, 2023/19. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!