Az Orbán-rendszer hossza

Újabb válság rázta meg Magyarországot a Fidesz 2022. áprilisi választási győzelme után, a kormánypárt népszerűsége csökkent, de nem rendült meg. Az ellenzék válsága nem pusztán a politikusainak ügyetlenségéből, gyenge képességeiből, vezérnélküliségéből, az ellenük irányuló hatalmi represszióból adódik, hanem a magyar társadalom uralkodó szemléletéből is következik, amelyet Orbán Viktorék lényegesen jobban értenek. Pedig hát, mikor, ha nem most, a válság közepette kellett volna az ellenzéknek hasznot húzni a kormány nehézségeiből és hibáiból? Ha jövőre ismét egyértelműen kudarcot vallanak, nehéz lesz elhitetniük, hogy reális esélyük van a győzelemre a 2026-ban esedékes országgyűlési választáson. Veszítenivalója ugyanakkor a Fidesznek is van, mert egy 40 százalék alatti listás eredmény az EP-választáson már presztízsveszteséget jelentene, és számára kihívást jelent, hogy az eddig rosszul sikerült kormányzati ciklus ellenére sikerüljön minél több választót mozgósítania országos és helyi szinten.

Mostanában lépnek kamaszkorba azok, akik Orbán Viktor második kormányfősége elején, 2010 nyarán születtek. Már nem is kell sokat várni, hogy Orbán legyen a leghosszabb ideig miniszterelnöki tisztségben lévő politikus, és túlszárnyalja az eddigi rekordert, Tisza Kálmánt, aki 1875-1890 között volt kormányfő, ha viszont Orbán első miniszterelnökségének (1998–2002) négy évét is hozzácsapjuk, akkor már most elmondható, hogy nála hosszabban nem volt más miniszterelnök Magyarország eddigi történelmében.

• Mit üzent az üzleti élet szereplőinek a 2022-es választás?
• Az Orbán-kormányok milyen működési zavaraira mutattak rá az eddigi válságok?
• Mivel tudja elkendőzni a Fidesz az elkövetett hibákat és tévedéseket?
• Mi a NER szerencséje, miért nem roppant meg a Fidesz népszerűsége?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!