Bod Péter Ákos: Kötöttségekből függőségekbe

A covidválságot követően alig elindult kilábalást keresztbeverő orosz agresszió alapjaiban határozta meg a tavalyi évet. Hazánk helyzetét különösen nehézzé tették a korábbi évek hibás gazdaságpolitikai döntései. A gondokat súlyosbította, hogy az éveleji osztogatással kiürült az államkassza, így nem csoda, hogy a kormány képtelen volt finanszírozni az ebben a formában egyébként is értelmetlen rezsicsökkentést. Sorozatunk első részében Bod Péter Ákos közgazdász-professzort kérdeztük.

A gazdaságot mindenhol megrángatta a 2020-as járvány, a rá következő helyreállítási szakasz, majd idén februárban az orosz agresszió. A bajok nálunk felerősödve jelentek meg: nekilóduló árak, ingatag árfolyam, külső egyensúlyvesztés, régi korokat idéző áruhiány. A helyzet nem érthető meg a politika kanyarjainak ismerete nélkül. 2021-ben a többi európai országhoz hasonlóan nálunk is megindult a covidleállás utáni helyreállítás, egyben nőni kezdtek az árak – politikai színezettel. Máshol is persze, ám nálunk különösen megdrágult például a faáru és más építőanyag, mert a középosztályra kitalált bőkezű lakásépítési támogatások meg a közelgő választásokra időzített állami presztízsberuházások nyomán az építőipari árak kilőttek, érthetően: ha nagy a fizetőképes kereslet a piacon, miközben anyagból és mesteremberből nincs több, abból áremelkedés lesz.

Az Orbán-kormány észlelte, hogy csökkenti a népszerűségét az infláció, ám esze ágában sem volt fékezni a túlkeresletet, sőt páratlan állami pénzköltésbe kezdett.

• Láttunk már ilyet a pártállam utolsó, vergődő évtizedében
• Marad a remény, hogy a nemzetközi energiaárak a korábbi csúcsról tovább mérséklődnek
• Az állam maga is kiszolgáltatottá vált külső erőknek

A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!