Osztályelsőkből a szamárpadba küzdöttük hátra magunkat – így vált el a cseh és a magyar fejlődés

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) részt vesz Andrej Babis cseh kormányfő társaságában (b) a kormányzó centrista ANO mozgalom választási gyűlésén az észak-csehországi Ústí nad Labem-i városi színházban 2021. szeptember 29-én. Andrej Babis, az ANO elnöke képviselőjelöltként az Ústí régióban indul az október 8-ára és 9-re kiírt parlamenti választáson. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A rendszerváltást követően még Magyarország volt a piacgazdaságra áttérő szocialista országok éllovasa, aztán folyamatosan egyre jobban visszacsúsztunk ezen a listán, és mostanra lassan sereghajtóvá válunk. Csehország éppen ellenkező pályát fut be, és hamarosan eléri az uniós fejlettség átlagát, miközben mi még mindig messze járunk attól. Pedig sok tekintetben hasonló a két ország. Mindkettő gazdasága kicsi, nyitott, mindkét ország  saját valutával rendelkezik, így önálló, a gazdaságot támogató monetáris politikát tud kialakítani. A gazdaságpolitikában azonban jelentős különbségek vannak, és többek között ennek tudható be, hogy ennyire különbözik a két ország fejlettsége.

• Vajon melyik országban nagyobbak a társadalmi és régiós különbségek?
• 
Mibe fektetnek be a csehek, és mibe a magyarok?
• Mi magyarázza, hogy Csehország fejlett országnak számít, hazánk pedig feltörekvőnek?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!