Horvátnak minősítik-e a bunyevácokat a mostani népszámlálás során is, ugyanúgy mint eddig? A hazai többezres bunyevác közösség nem először tiltakozik emberi jogai megsértése miatt, sajnos egyelőre eredménytelenül. Az antidemokratikus gyakorlat egy 2001-es politikai megállapodás következménye. Miért horvátok hivatalosan a bunyevácok Magyarországon, ha egyszer nem azok?
Szeptemberben hozza nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tavalyi népszámlálás nemzetiségi adatait. Az esemény kis túlzással létfontosságúnak is nevezhető a hazai bunyevác közösség életében. Nemzetiségi létezésüket ugyanis – és ezzel a saját identitáshoz való alapvető emberi jogukat – Magyarországon évtizedek óta kétségbe vonják. Akaratuk ellenére rendre besorolják őket a horvátok közé.
„Horvát bunyevácok”
A demokratikus alapelveket, az identitásválasztás jogát látványosan sértő gyakorlatot hivatalos megállapodás rögzíti. 2001 januárjában Eszéken, a Horvát–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén az Országos Horvát Önkormányzat azzal a kéréssel fordult a tárgyalófelekhez, hogy a népszámlálásokon magukat bunyevácoknak, sokácoknak, rácoknak, bosnyákoknak, dalmátoknak vallók hivatalosan mint horvátok legyenek nyilvántartva. Ezt akkor minden különösebb skrupulus nélkül el is fogadták a felek. Igaz, az érintetteket elfelejtették megkérdezni.
• De kik is azok a bunyevácok és hogyan kerültek Magyarországra?
• Miként küzdöttek eddig és miben hibáztak?
• Mit mond róluk a jog és a nemzetközi közösség?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 8-án megjelent, 2023/36. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
