Kicsi aggyal is elérhető a siker

Olvasóinkat talán nem lepi meg a címben szereplő állítás, de a cikk antropológiai kontextusában ez a megállapítás domináns nézeteket kérdőjelez meg. A felfedező kutatók érvelése szerint ugyanis a viszonylag újonnan megismert Homo naledi emberféle egyedei kifejezetten intelligensek lehetettek. Tüzet és pattintott kőeszközöket használtak, eltemették a halottaikat, sőt barlangrajzokat is készítettek. Ezzel csak egy probléma van: nagyon kicsi volt az agyuk, márpedig elvileg ilyen fejlett viselkedéshez nagy agyra lett volna szükség. A kutatók egyelőre csak vakarják a nagy fejüket.

A modern ember elődei valamiért kiemelkedtek az állatvilágból, és a bolygó messze legsikeresebb főemlőseivé váltak. Sokan igyekeztek megmagyarázni e példátlan dominancia kialakulását, de az elméletek közül a legelfogadottabb a „szociálisagy-hipotézis”. E szerint az emberelődök agya azért nőtt meg, és ezáltal azért váltak egyre intelligensebbé, mert az egyre bonyolultabb társas struktúrák, az embercsoportok egyre összetettebb szerkezete mentális kezeléséhez nagyobb gondolkodási kapacitásra volt szükségük. Így az erősebb kognitív képességekkel (és feltételezhetően egyre nagyobb aggyal) rendelkező egyedek lettek sikeresebbek, és ez a jelleg elterjedhetett az egész emberiségben. Ráadásul a hatás visszafelé is működött: a nagyobb agyú emberelődök nagyobb, bonyolultabb közösségeket tudtak létrehozni, amelyek sikeresebbek lettek, leigázhatták, kiirthatták a szerényebb értelmi képességű (kisebb agyú) rokonokat, ez pedig megint az egyeduralkodói pozíciójukat erősítette.

• Mit tudunk jelenleg a Homo nalediről?
• Miben hasonlított ránk és miben különbözött?
• Hogyan boldogulhatott ilyen kis aggyal?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 16-án megjelent, 2023/24. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!