A Viharsarok messiása

Igen, Lázár Jánosról van szó, egykori Miniszterelnökséget vezető miniszterről, akit 2018-tól 2022-ig pihentetett főnöke, mint a kelt tésztát, majd kinevezte őt Magyarország építési és közlekedési miniszterévé. A jogászdoktori végzettségű miniszternek nem találtam szakmai életrajzában építési és közlekedési tapasztalatot, vélhetően annyi azért van neki, amennyi nekem is, azaz biztosan tolt már ő is malteros talicskát, illetőleg vezetett személyautót, rossz látási viszonyok között akár. Budapesti csoportterápiáit (amelyek kormányinfó néven futottak éveken át) hátrahagyva, székhelyét Délkelet-Magyarországra helyezte át, majd 2022-ben legyőzve az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét Csongrád-Csanád megye 4-es számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője lett.

2018 után János, vidéki száműzetésében, elfoglaltságot keresett magának, és az állam, azaz mi találtunk is neki: a kormány kreált számára egy alapítványt, amely a hangzatos, pátoszos és a szemekbe könnyeket csaló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány nevet kapta, és amelynek ő lett a kuratóriumi elnöke. A szervezet aztán megkapta ajándékba a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amelyet minisztersége előtt szintén ő igazgatott. Ekkor készültek Lázár Jánosról a fáradhatatlanul szervező-eligazító, komoly tekintetű, gumicsizmás, lósimogatós jógazda-fotók. És hát, ahogyan az lenni szokott, dőlt a pénz(ünk) mindenféle jóra, kollégiumra, sportcsarnokra (vélhetően e kettő nem a szarvasmarhák számára), robotizált tehenészetre, vemhes üszőknek bokszos vízágyra, azaz csupa nélkülözhetetlen dologra, több tízmilliárdért; legújabb hírként pedig egymilliárdért lovaspálya épül egyéb kiszolgáló épületekkel a ménesgazdaság területén. A friss hírekben arról egyelőre nincs szó, hogy a mezőhegyesi polgárok be szeretnének költözni a birtokra!

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/49. számában találja. Vegye meg december 14-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!