Méhlegelő, rovarvilág és ifjútörök bunkóság

Több hete tudjuk a sajtóból vagy az internetről, hogy a Fidesz ifjúsági csapata benzines fűkaszával letarolt egy óbudai füves-vadvirágos méhlegelőt. Magánakció közterületen, ahol egészen véletlenül egy tévéstáb vagy kamerával rendelkező tettestárs is jelen volt, így dokumentálni is lehetett a dicsőséges természetpusztítást. A kormánypárti ifjútörökök a „Nem gaz, méhlegelő”-tábla mögött álldogálva fényképeztették magukat, és okosságukat bizonyítva, öntelten hangoztatták, hogy példát mutatnak, hiszen a főváros még a rendetlen, magas fűvel borított közterületeket sem képes gondozni. De miért nem vették észre, hogy írás is van a táblán? Arra nem is merek gondolni, hogy nem tudnak olvasni, az a valószínű, hogy nem tartják értéknek a vadvirágot, a beporzó rovarokat, egyszóval biológiából elégtelen. A Fidelitas buzgó fűnyűvői egy szusszal ismét azt is közhírré tették, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a főváros vezetése (mindenre is) alkalmatlan. Na, ugye, kibújt a szög meg a politikai lóláb a zsákból.

Aztán jött az újabb sajtócsemege, a feltehetően helyettes államtitkári vagy miniszteri biztosi címre ácsingózó fidesznyikok nem elégedtek meg a kaszálási akció keltette médiahullámmal, nosza, hozzáláttak a következő (fő)polgárpukkasztó akciójuknak. A Lánchídnál átmenetileg megszüntetett virágágyások helyére cserepes növényeket hordtak, és a nagyérdemű közönséget is hasonló tettekre biztatták, mondván, hogy „tegyük ismét zölddé a Clark Ádám téri körforgalmat!” Szép gondolat, hogy a Lánchíd és környékének felújítási munkálatai közben pont cserepes növényekre van szükség, de ki locsolja majd a virágokat, az ifjútörökök mennek oda naponta locsolókannával? A Fidelitasnak megint sikerült egy újabb nevetséges politikai akciót véghez vinni.