Miért nem szeretjük a zöldeket? 1. rész

Pedig már mindenki annyira környezettudatos! Két zöldterület lebetonozása között a politikusok a biológiai sokféleségért aggódnak. Agyoncsomagolt termékeink dobozának minden oldalát fenntarthatósági mantrák borítják. Újrahasznosítunk, mérsékeljük a kibocsátást, védjük az élőhelyeket, ahogy a torkunkon kifér. A megmondóemberek egymást licitálják felül, hogy a földi ökoszisztéma összeomlása ötven vagy húsz év múlva esedékes vagy pedig napokon belül. Még az államadósságot is a drága nagymama receptje szerint állítjuk elő, kizárólag hazai alapanyagból. De a zöldeket, azokat azért a többség változatlanul utálja.

Mégis, mi bajuk van velük? A jóslataik, sajnos, sorra beválnak; nem kell külföldre utaznunk ahhoz, hogy a saját bőrünkön tapasztaljuk a következményeket. Szakpolitikai javaslataik példátlan sikert aratnak: nem mintha bármelyiket is megfogadnák, de üzletemberek és politikusok folyamatosan azt hazudják, hogy már dolgoznak a megvalósításukon, csak hát ugyebár. De ne féljünk, leszünk mi még karbonsemlegesek, természetközeliek, vízvisszatartók és reziliensek, csak előbb még a gépkocsik és akkumulátorgyárak országává kell válnunk, bocs. Előbb még eltüzeljük az erdőségeinket, brutális mérgekkel lepermetezzük a földeket, felépítjük az atomerőművet, tudjuk, hogy rohadt nagy baj lesz belőle, de hát a bevétel, az ugye, mégiscsak kivétel.

• Mik a zsigeri elutasítás okai?
• Mit tesznek ők maguk azért, hogy elriasszák embertársaikat? 

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 14-én megjelent, 2023/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!