Nyakunkon a közösségi média törvényi szabályozása

A nagy techmultik, és különösen a közösségi média egyre inkább mindenki begyében vannak. A washingtoni Capitoliumban január 6-án lezajlott események, és az arra adott válaszok – Donald Trump és fanatikus követőinek rendszerszintű letiltása – csak a jéghegy csúcsa. A Facebook és társainak törvényi szabályozása hosszú évek óta közbeszéd tárgya. Ám korántsem csak a jobboldali, konzervatív körök sajátja, amelyek szerint e közösségi platformok direkt, politikai okokból elnyomják a nem baloldali, liberális hangokat. A Stanford Egyetem kiberpolitikai központjának egyik igazgatója, a korábban tíz évig a liberális frakcióban EP-képviselő, holland Marietje Schaake is komoly kritikát fogalmazott meg a Financial Times lapba írt publicisztikájában, mondván, a Google, a Facebook és társaik úgy törnek kormányzati jogkörökre, hogy választói felhatalmazás és felügyelet nélkül akarják meghatározni a szabályokat.

A Szilícium-völgy számára rossz hír, ahogy arra a The Washington Post témát feldolgozó nagy cikkében is figyelmeztet, az új Biden-kormányzat sokkal jobban szabályozni akarja, és ha teheti keményebben is fogja e techcégek ez irányú tevékenységét. Többek között azért, mert az új elnök sérelmezte például azt, hogy a fia ukrán gázipari ügyeivel összefüggésben hagyták, hogy megannyi hajmeresztő álhír és összeesküvés-elmélet is terjedjen, de a demokraták a 2016-os elnökválasztás során vélelmezett, Trump győzelmét segítő orosz befolyásolást se igen bocsátották meg.

Erről is szó lesz a cikkben:
– Mit léphetnek Bidenék?
– A szabályozás alatt mire gondolhat a magyar kormány?
– Miért nem lehet a hagyományos sajtóra alkalmazott jogszabályokat átültetni a közösségi médiára?

A teljes cikk a Magyar Hang február 5-én megjelent 2021/6. számában jelent meg. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!