Nyitva hagyta a kiskaput a kormány a környezetszennyező cégek számára

Az elmúlt héten megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, ami felzúdulásra késztette a környezetvédelmi szervezeteket. Ebben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva elrendelte, hogy a hatóságok nem kötelesek többé szankciót kiszabni környezetvédelmi szabályszegés esetén, és tilos lesz szankcionálni azokat a cégeket, melyek szerződésben vállalják a károk helyrehozatalát. Az Energiaügyi Minisztérium azt állítja, hogy a rendelet csak a kohászati ágazatra vonatkozik, ezért azt ígérték, pontosítják a jogszabályt. Erre azonban mindeddig nem került sor. A környezetvédelmi szervezetek szerint átverték őket.

Bár még mindig vannak homályos foltok a rendelet alkalmazása körül, jelen állás szerint úgy lehetne megfogalmazni a következményeit, hogy ha egy cég környezeti kárt okoz, akkor szerződést köthet az illetékes hatóságokkal, melyben vállalja a károk megszüntetését. Amennyiben egy ilyen szerződés létrejön, akkor a cég elkerülheti a komoly szankciókat, mint például az üzemének ideiglenes bezárását, de még a pénzbírságot is. 

A rendelet megjelenésekor a WWF Magyarország egy állásfoglalást adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet az új jogszabállyal, és arra kérték a kormányt, hogy vonja vissza azt, és kezdjen tárgyalásokat a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítéséről. Ez utóbbira Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint azért van szükség, mert a lassan mindennapossá váló környezetvédelmi botrányok miatt nő a bizalmatlanság a környezetvédelmi intézményrendszerrel szemben. Hiába dolgoznak elhivatottan a kormányhivatalok és nemzeti park igazgatóságok szakemberei, ha a kormány leépíti a védelmet biztosító jogi eszközöket.

• Mit üzen a környezetvédők szerint az új rendelet?
• Mi lehet a célja annak, ha tényleg csak a kohászatra vonatkozik majd?
• Mivel bizonygatja a kormány, hogy nem az akkugyárak miatt hozták az új szabályozást?