Pedagógusbér-emelés: nyertesek és vesztesek

Pedagógusbér-emelés: nyertesek és vesztesek

Üres osztályterem. Képünk illusztráció! (Forrás: Pixabay)

Átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak a kormányzati ígéret szerint a pedagógusok január 1-jétől, ez azonban csak átlag: nem azt jelenti, hogy minden pedagógus bére ekkora arányban növekedett. A Magyar Hang által megkérdezett iskolákban a béremelés mértéke megfelelt a várakozásoknak, de az évtizedek óta a pályán lévő óvodapedagógusok egy része óriásit csalódhatott, amikor átvette új kinevezését. Az egyes intézményekben elméletileg eltérhetnek a bérek, hiszen a rendelet csak a minimális béreket határozza meg – vagyis az is jogszerű lehet, ha az iskolát fenntartó tankerület vagy az óvodát fenntartó önkormányzat nem ad magasabb bért, mint a minimum.

Egy nappal január vége előtt kapta meg a legtöbb magyar pedagógus az új kinevezését: a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok és gyógypedagógusok ezzel kerültek be hivatalosan abba a státuszba, amelyet a 2023 nyarán elfogadott, sokat kritizált státusztörvény hozott létre. Januártól „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” vannak a korábbi közalkalmazotti helyett. És mivel az Európai Bizottság átutalta Magyarországnak a korábban blokkolt források első részét, a kormány az új kinevezések kiadásával egy időben megkezdte az uniós pénzből beígért bérfejlesztést.

Nem feltétlenül könnyű a válasz arra a kérdésre, melyik pedagógus mi alapján és mekkora béremelést kapott, hiszen az erről szóló rendelet csupán a minimális fizetéseket határozza meg az egyes előmeneteli kategóriákban. Egy frissen diplomázott pedagógusgyakornok például nem kereshet kevesebbet bruttó 528 800 forintnál. A korábbi gyakornoki illetményhez képest ez 32 százalékos emelés, amit biztosan megkapnak akkor is, ha csak a törvényi minimumot adják nekik. Azonban minél régebben van a pályán egy pedagógus, annál közelebb lehet a bére az új minimumfizetéshez, vagyis annál kevesebb béremelést jelent neki, ha fizetését pusztán az új minimumra egészítik ki.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) beérkezett visszajelzések szerint sok olyan pedagógus lehet, aki a kategóriájához tartozó minimális bért kapta, vagyis nem biztos, hogy 29–32 százalékos emelésben részesült, ahogyan azt az oktatási kormányzat kilátásba helyezte. A szakszervezet szerint ez nagyrészt óvodapedagógusokat érint. 

• Mekkora béremelésről számoltak be a Magyar Hang által megkérdezett iskolaigazgatók?
• Mi a tapasztalata a 38 éve dolgozó óvodapedagógusnak?
• Miért örül, és miért szomorú egy középiskolai nyelvtanár?
• Ki kapja a legnagyobb bónuszt az új rendszerben?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 8-ig kapható 2024/5. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!

Pedagógusbér-emelés: nyertesek és vesztesek

Pedagógusbér-emelés: nyertesek és vesztesek

Üres osztályterem. Képünk illusztráció! (Forrás: Pixabay)

Átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak a kormányzati ígéret szerint a pedagógusok január 1-jétől, ez azonban csak átlag: nem azt jelenti, hogy minden pedagógus bére ekkora arányban növekedett. A Magyar Hang által megkérdezett iskolákban a béremelés mértéke megfelelt a várakozásoknak, de az évtizedek óta a pályán lévő óvodapedagógusok egy része óriásit csalódhatott, amikor átvette új kinevezését. Az egyes intézményekben elméletileg eltérhetnek a bérek, hiszen a rendelet csak a minimális béreket határozza meg – vagyis az is jogszerű lehet, ha az iskolát fenntartó tankerület vagy az óvodát fenntartó önkormányzat nem ad magasabb bért, mint a minimum.

Egy nappal január vége előtt kapta meg a legtöbb magyar pedagógus az új kinevezését: a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok és gyógypedagógusok ezzel kerültek be hivatalosan abba a státuszba, amelyet a 2023 nyarán elfogadott, sokat kritizált státusztörvény hozott létre. Januártól „köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban” vannak a korábbi közalkalmazotti helyett. És mivel az Európai Bizottság átutalta Magyarországnak a korábban blokkolt források első részét, a kormány az új kinevezések kiadásával egy időben megkezdte az uniós pénzből beígért bérfejlesztést.

Nem feltétlenül könnyű a válasz arra a kérdésre, melyik pedagógus mi alapján és mekkora béremelést kapott, hiszen az erről szóló rendelet csupán a minimális fizetéseket határozza meg az egyes előmeneteli kategóriákban. Egy frissen diplomázott pedagógusgyakornok például nem kereshet kevesebbet bruttó 528 800 forintnál. A korábbi gyakornoki illetményhez képest ez 32 százalékos emelés, amit biztosan megkapnak akkor is, ha csak a törvényi minimumot adják nekik. Azonban minél régebben van a pályán egy pedagógus, annál közelebb lehet a bére az új minimumfizetéshez, vagyis annál kevesebb béremelést jelent neki, ha fizetését pusztán az új minimumra egészítik ki.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) beérkezett visszajelzések szerint sok olyan pedagógus lehet, aki a kategóriájához tartozó minimális bért kapta, vagyis nem biztos, hogy 29–32 százalékos emelésben részesült, ahogyan azt az oktatási kormányzat kilátásba helyezte. A szakszervezet szerint ez nagyrészt óvodapedagógusokat érint. 

• Mekkora béremelésről számoltak be a Magyar Hang által megkérdezett iskolaigazgatók?
• Mi a tapasztalata a 38 éve dolgozó óvodapedagógusnak?
• Miért örül, és miért szomorú egy középiskolai nyelvtanár?
• Ki kapja a legnagyobb bónuszt az új rendszerben?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 8-ig kapható 2024/5. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!