– Az összes koronavírus által érintett munkahelyet meg lehetett volna menteni tavaly, ha az Orbán-kormány többet költött volna munkahelyvédelemre, és kevesebbet stadionépítésre vagy a Budapest–Belgrád-vasútvonalra. Ám kevés pénzt adott, és azt is csak rövid időre, ráadásul az egészet megspékelte egy jó adag bürokráciával – vélekedett az Orbán-kormány munkahelyvédelmi programjáról Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
A gazdaságkutató elemzése szerint a járvány gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, és már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ám a kormány tudatosan visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott: Orbán Viktor is arról beszélt január 8-ai rádióinterjújában, hogy a magyar válságkezelés „fő iránya a beruházások támogatása”. A GKI számítása szerint Orbánék ezzel a hozzáállással időlegesen mindössze 226 ezer munkahelyet védtek meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez azonban rendkívül kevés ahhoz képest, hogy az elmúlt évben legalább 835 ezren dolgoztak a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban.
- Mennyibe került volna egy gálánsabb bértámogatási program a kormánynak?
- Mennyibe kerül a magyar vállalkozásoknak egy-egy munkahely létrehozása?
A válaszokat elolvashatja a Magyar Hang január 15-én megjelent 2021/3. számában vagy a Magyar Hang Plusz felületén online.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
