Svéd közelség, ukrán távolságtartás – a NATO Vilnius után

kü 

Elhárult minden akadály Svédország belépője elől, míg Ukrajna csatlakozása ugyan ismét megerősítést nyert, de konkrét céldátum nélkül, és majd csak akkor, ha Kijev minden kritériumnak megfelel. Cserébe megalakult a NATO–Ukrajna Tanács, ahol a partnerek egyenlő felekként tárgyalhatnak, és ezt egyetlen tagállam, így Magyarország sem torpedózhatja meg. Nagyjából így lehet összegezni a NATO sokat várt, e héten megrendezett vilniusi csúcstalálkozóját.

Nagyobb fordulatnak a svéd csatlakozás számít a héten zajlott NATO-csúcson. Törökország, illetve nemrég újrázó mindenható államfője, Recep Tayyip Erdogan a találkozó első napjának végén jelezte, nem ellenzik tovább a skandináv ország belépőjét. A hirtelen pálfordulás mögött három ok áll török diplomáciai források szerint. Svédország a csatlakozás fejében vállalta, hogy feloldják a Törökországnak történő fegyvereladásra vonatkozó embargót – Ankara amerikai F–35-ös vadászgépeket venne, és modernizálná meglévő F–16-osait. Emellett ígéretet tettek arra, hogy támogatják a török állampolgárok régóta várt kérelmét a schengeni országokba való vízummentes beutazásra. Illetve fellépnek olyan, Törökországban terrorista csoportként számon tartott alakulatokkal, valamint azok támogatóival szemben, mint a Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK.

A tervek szerint a török parlament leghamarabb október elsején, míg a magyar Országgyűlés kicsit korábban, szeptemberben tehet pontot a svédek NATO-tagságára.

• Miért volt felháborodva Volodimir Zelenszkij?
• Tényleg közelebb van Ukrajna a NATO-hoz, mint bármikor korábban? Miért?
• S hogy látja mindezt egy másik szemüvegen keresztül Szijjártó Péter?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 14-én megjelent, 2023/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!