Miért van még mindig szükség a nyilvános telefonokra?
Utcai telefonfülke Budapesten (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Örkény István egypercesében egy körúti telefonfülke – miután egy költő a szerkesztőjének beolvassa verse utolsó négy sorát – felkerekedik, és egy Hűvösvölgyön túl, Nagykovácsin innen fekvő kis rétig meg sem áll. A kirándulók, ha arra vetődnek, megörülnek neki, de a készülék nem ad vonalat. „Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mintha hangfogós hegedűn… A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de emiatt még senki sem tett panaszt.” Budapestről mára a legtöbb fülke eltávozott, persze nem az örkényi úton. A mobiltelefon feleslegessé tette az egykor a városkép természetes részét képező szerkezeteket, a szolgáltató így sorban eltávolította a készülékeket. Nem tűnt el az összes, ám a teljes lefedettség előtti sötét középkor mementójaként itt maradt fülkék jórészt így is elvesztették funkciójukat: nyilvánosnak nyilvánosak, csak éppen más szükségletek kielégítésének biztosítanak teret.

A fülkék nyomorúságos helyzetére tavaly nyáron Soproni Tamás terézvárosi polgármester és a készülékeket üzemeltető Magyar Telekom csörtéje miatt figyelhettünk fel. „De kinek az érdeke, hogy álljanak ezek a fülkék? Nem a budapestieké, hiszen szinte senki sem használja őket. Nem a budapestieké, hiszen csúfítják a városképet. Egyetlen fél profitál belőle: a Telekom” – írta Facebook-oldalán a kerület vezetője, aki saját kezűleg kiragasztott plakátokon is hirdette a szerkezetek szégyenét: „Szerinted is úgy néz ki, mint egy nyilvános vécé? A takarításért felelős: Telekom.” Az eset után a cég közölte, hogy a fülkéket gyakrabban takarítják majd, és felhívták a figyelmet, hogy korábban már több készüléket is eltávolítottak a kerületből. A feleslegesnek tűnő szerkezeteket azonban nem szerelhetik le mind – hiába csúfítja a városképet a külcsín és a belbecs egyaránt –, hiszen ahogy azt megkeresésünkre elárulták, a Magyar Telekomnak mint „egyetemes szolgáltatónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozatából eredő kötelezettsége, hogy minden háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab, ennél nagyobb településeken pedig minden megkezdett háromezer lakosonként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtessen”.

• Mennyi nyilvános telefon van még és mi szükség rájuk?
• Mire jók a kártyás telefonok ma?
• Mikor volt a csúcson a nyilvános telefonok száma és meddig maradhatnak az utcákon?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!