Több jelből ítélve is közeledik Magyarország csatlakozása az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió bankjához, az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. A lépés azonban szakértők szerint inkább csak szimbolikusan, a szándékok kinyilvánításának a szintjén erősíthetné a keleti nyitás politikáját.
Kazahsztánban járva erősítette meg a közelmúltban Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy Magyarország csatlakozni kíván az Eurázsiai Gazdasági Unió fejlesztési bankjához. S mivel Oroszország mellett Kazahsztán az alapítók és a fő részvényesek egyike, ez a bejelentés feltételezi, hogy Asztanában előrelépés történt e téren.
Nagyjából két éve merült fel, hogy Magyarország csatlakozzon az Eurázsiai Fejlesztési Bankhoz. Akkor Varga Mihály pénzügyminiszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány az Eurázsiai Fejlesztési Bankban kitűnő lehetőségeket lát a közép-európai és az eurázsiai régió együttműködésének segítésére, valamint a közlekedési infrastruktúra, az ipar és a megújuló energiaforrások fejlesztésére.
- A bank alaptőkéje 7 milliárd dollár, ennek 99 százalékát az alapítók, Oroszország és Kazahsztán biztosítják kétharmad-egyharmad arányban
- Az esetleges csatlakozás is a látványpolitizálás része, amely magyarázható azzal, hogy a keleti nyitás eddig a kelleténél kevesebb eredményt hozott
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
