Vagyonkiárusítás hiperakciós áron

Vagyonkiárusítás hiperakciós áron

Bedeszkázott ablak a Diószegi Sámuel utca egyik önkormányzati tulajdonú tömbjében (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Ajándék lenne, ha megvásárolhatnánk a lakást! – hallom egy 30-as forma fiatalembertől Budapest VIII. kerületében, a Diószegi utca egyik önkormányzati tulajdonú háztömbjénél. Közben széles mozdulattal hívja a szomszédasszonyát a földszinti lakásból. Miután tisztáztuk, hogy nem a józsefvárosi önkormányzattól érkeztem, a nyugdíjaskorú Katalin a lényegre tér: 30 éve élnek itt, és biztosan megveszik a lakást. 500 ezer forintot fizetnének érte, annál többet viszont nem. Három évtizede fizeti a lakbért, és felújításra is többször költött, szerinte a méltányos az lenne, ha az önkormányzat ingyen adná át a 32 négyzetméteres otthont. – Itt négy-öt bérlő biztos megvenné. Azok ott fent is – mutat fel az emeletre. Az emeleten élő nő is azt mondja, pár százezerért boldogan viszik a lakást. Akárkit kérdeztünk ugyanakkor a házsoron, félmillió forintnál senki sem szánna többet a bérleménye vásárlására.

Katalinék, ahogy mások is, a fideszes Böröcz László országgyűlési képviselő törvénymódosító javaslatának elfogadása esetén vehetnék meg akciósan az otthonukat. Ha azt a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés, bérlői igény esetén az önkormányzatnak kötelező lenne eladnia a tulajdonában lévő bérlakást. A legalább 2020. december 31-e óta önkormányzati lakást bérlők rendkívül kedvezményes áron, legrosszabb esetben is a forgalmi érték 30 százalékáért vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant. Az ár annál kedvezőbb, minél régebbi bérlője valaki az ingatlannak. Ráadásul ha a bérlő az önkormányzat által meghatározott forgalmi ár és a bérleti jogviszony után járó kedvezmény alapján kiszámított összeget egyben kifizeti, elég a kedvezményes ár 70 százalékát letenni.

• Milyen problémák vannak a Diószegi úti önkormányzati lakásoknál? Mit sejt az egykori házfelügyelő?
• Hány önkormányzati bérlakás van Józsefvárosban, Ferencvárosban, és összesen mennyi a fővárosban?
• Milyen következménye lehet társadalmi szinten a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa szerint annak, ha elfogadják a törvénymódosítást?
• Miért mondja Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester, hogy nem jó a benyújtott törvénytervezet?
• Milyen problémákat lát a tervezetben Pikó András józsefvárosi polgármester?
• Mit jelenthet a vagyonvesztés egy-egy önkormányzatnak, és mit jelent Szekszárd városának?

A teljes cikket a Magyar Hang május 21-én megjelent, 2021/21. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!