Örül, hogy ez a bizottság létre jött, és világossá vált, hogy semmilyen tény nem alapozza meg a politikai rágalmakat, amiket a Fidesz és a médiája hangoztatott – erről beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az úgynevezett Városháza-ügyet vizsgáló bizottság ülésén. A kormánysajtóban a fővárosi vezetést hónapok óta azzal vádolják nyilvánosságra került hangfelvételek alapján, hogy nemcsak, hogy el akarta adni a Városháza épületét, de korrupciógyanús módon, állítólagos jutalékos rendszerben adnak el más ingatlanokat is. Az ilyen és ehhez hasonló vádakat cáfolta a Fővárosi Önkormányzat, ám a Fidesz kezdeményezésére belementek, hogy vizsgáló bizottság álljon fel az ügy miatt, ennek hétfői ülésére ment el Karácsony Gergely főpolgármester is.
A hét fős bizottság elnöke a fideszes Kovács Péter XVI. kerületi polgármester, további kormánypárti tagjai Láng Zsolt és Bagdy Gábor. Ezen felül tagok még a szövetséges pártok képviseletében (akik bár az országos politikában ellenzéken vannak, de a fővárosban ők jelentik a többséget) Horváth Csaba, Soproni Tamás, V. Naszályi Márta és Szaniszló Sándor. Az ülésen Láng Zsolt, aki egyébként a Fidesz fővárosi frakciójának vezetője, nem volt jelen.
Politikai vádak bizonyíték nélkül
Karácsony Gergely főpolgármester elsőként egy prezentációt vetített le a bizottsági ülésen, amelynek címe „Fideszes kompromat helyett a tények” volt. Karácsony felszólalásában azzal kezdte: örül, hogy ez a bizottság létre jött, és világossá vált, hogy semmilyen tény nem alapozza meg a politikai rágalmakat, amiket a Fidesz és a médiája hangoztatott. Előadásában három állítást hangsúlyozott: 1. a Városháza nem eladó, 2. nem kezdeményezett a főváros annak eladásáról tárgyalásokat, 3. orosz módszer szerint politikai lejáratást indított a Fidesz.
Hangsúlyozta később azt is: mikor a főváros ingatlant értékített, mindig is egyedül az árat nézték, nem azt, ki a vevő. A főpolgármester arra is emlékeztetett: az antikorrupciós világnapon felajánlott 1 millió forintot a saját fizetéséből annak, aki bármelyik fővárosi önkormányzat által kiírt pályázatban felfedezi a transzparencia hiányát, vagy éppen azt találják, testre szabták a pályázatokat. Ám a főpolgármester elmondása szerint senki jelentkezett a pénzért, ami szerinte „önmagában is eléggé meggyőző érv”.
Karácsony azt is kiemelte, az ügy kulcsfigurájának tartott Berki Zsolt nem ismert senkit személyesen a jelenlegi városvezetésből, de például ismeri Tarlós István két korábbi kollégáját. Emlékeztetett arra is: az ügyet kiemelten kezelő Index belpolitikai vezetője, Gabay Balázs felállt, mert világossá vált számára a Városháza-ügy kapcsán, hogy az Indexet politikai lejáratásra használják. – Politikai vádakat hallgattunk, amiket az ég adta világon semmi nem támaszt alá – nyomatékosította. Karácsony azt javasolja, folytassanak a Völner-ügy és a „végrehajtói maffia” kapcsán vizsgálatot egy új bizottságban, hogy van-e összefüggés köztük és az egyes fideszes kerületek ingatlaneladásai között, ugyanis több kormánypárti kerülettől is jutott ingatlanhoz Schadl György, a végrehajtói kamara korrupciógyanúba keveredett elnöke.
Kovács Péter úgy értékelte Karácsony prezentácóját, hogy „a legjobb védekezés a támadás”, de ez szerinte a bizottságban kevés lesz, itt kérdésekre is válaszolni kell.
„Nem vagyok teljesen idióta”
A főpolgármester prezentációját követően kérdezhették is.
– Ha nem akarták eladni a Városházát, fake news-nak nevezte ezt az állítást Karácsony korábban, és kijelentette, hogy nem olvas többet Indexet, akkor miért tárgyalt ilyen javaslatot a főpolgármesteri kabinet? – kérdezte Kovács. Karácsony bevallotta, azóta párszor mégis olvasott Indexet, de fenntartja, hogy nem akarták eladni a Városházát. A főpolgármester szerint az Index állítása az volt, hogy a főváros el akarja adni az épületet, holott ezzel ellentétes döntés született. A döntéshozó anyag ugyan ezt a lehetőséget is körbejárta, de az eladás ellen érvelt, és végül kifejezetten amellett döntöttek, hogy ne értékesítsék az épületet.
– Mire alapozza, hogy az orosz titkosszolgálat beavatkozása a Városháza-ügy? Karácsony szerint arra, hogy minden olyan folyamatba beavatkoztak az elmúlt években az oroszok, amelyeknek kulcsfontosságú jelentősége volt az orosz érdekek szempontjából. Így például a paksi bővítés miatt az oroszok elementáris érdeke, hogy a mostani kormány maradjon. Karácsony hangsúlyozta: ez az ő politikai véleménye, nem tud bizonyítékot hozni, de szerinte nem lehet olyan szakértőt találni, aki szerint le lehet hallgatni egy orosz oligarcha (itt Rahimkulovékra gondolt) és egy volt magyar kormányfő (Bajnai Gordon) beszélgetését és nyilvánosságra hozni az orosz kormány jóváhagyása nélkül.
Kovács Péter ezt követően azt kérdezte, miből gondolja, hogy a Fidesz érintett lenne a hangfelvételek készítésében. – Elnök úr, őszintén, ne csináljon hülyét magából – mondta Karácsony kifejtve, hogy a Fidesz teljes propagandasajtója felpörgött az ügyben, a köztévé előbb tudott a házkutatásról, mint egyes érintettek. Ezt követően Kovács még egyszer megkérdezte, mire alapozza, hogy a Fidesznek van köze a hangfelvételekhez? – Arra, hogy nem vagyok teljesen idióta – mondta Karácsony jelezve, már egy évtizedes belpolitikai tapasztalata van.
– Ismeri-e Bajnai Gordont? – kérdezett tovább Kovács Péter. – Természetesen igen – jelezte Karácsony megosztva, hogy hosszabban tavaly nyáron beszéltek utoljára, de a Városházáról nem esett szó köztük. Hangsúlyozta, Bajnai a felvételen sem eladásról beszél, hanem a Városháza fejlesztéséről.
– Mit gondol Bajnai kijelentéséről, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes és Tordai Csaba jogi főtanácsadó üzemeltetik a fővárost, ez nem megalázó számára? – Karácsony büszke arra, hogy mások is elismeréssel beszélnek a munkájukról, és bízik a kollégáiban, tűzbe teszi értük a kezét.
Káosz is volt
– Miből gondolja, hogy a pártközponttól várom az utasítást? – hangzott el egy ponton Kovács kérdése, miután Karácsony erre utalt. Itt fontos felidézni, hogy Kovács volt korábban az, aki a Fidesz-kongresszuson arra beszélt, várja a pártközponttól a válaszokat a kellemetlen kérdéseket. Ezen a ponton viszont kissé káoszba fulladt az ülés, hangzavar támadt. Először öt perc szünetet akart kérni Szaniszló Sándor, sérelmezve, hogy Kovács nem engedte megtenni ügyrendi javaslatát. Ezt követően Szaniszló kiment a teremből, de később, miután szót kapott mégis, rögtön visszatért, és elmondta, szégyen, ahogy ezt az ülést vezeti Kovács Péter, visszaél a helyzetével, ilyen még nem nagyon volt, hogy valaki ennyire semmibe vegye a demokratikus kötelességét. Ügyrendi javaslatként pedig azt mondta el Szaniszló: tömbösítve kérdezzenek a bizottság tagjai Karácsonytól, ezentúl öt kérdést tegyen fel egy kérdező, arra feleljen meg Karácsony. A javaslatot elfogadták.
Ezután Horváth Csaba is tett egy ügyrendi javaslatot, de elmondta: nem tudja, a Fidesz a leghűbb vagy a leghülyébb emberét küldte-e ide Kovács személyében. Ő azt javasolta: csak olyan személyekkel kapcsolatban lehessen kérdezni a meghívottakat, akiket személyesen ismernek. Vagyis míg Bajnairól jogosan lehetett kérdezni Karácsonyt, például Berki Zsolt kijelentéseit ne kelljen magyaráznia neki. Ezt a javaslatot is elfogadták.
Végül Bagdy Gábor is tett ügyrendi javaslatot: ha valaki ügyrendileg kér szót, ne sértegesse a másikat, tényleg tegyen ügyrendi javaslatot. Ez a javaslat is átment.
Ezt követően válaszolhatta meg Karácsony Kovács kérdését, miszerint mire alapozva mondja, hogy Kovács utasítást vár a pártközponttól. A főpolgármester válasza szerint „furcsa, vegyes érzésekkel, részben empátiával, részben szomorúsággal” hallgatta Kovács beszédét, melyben azt feszegette, hogy meg kell várnia a választ a pártközpontból. – Azt gondoltam, polgármester úr ebben az ügyben is onnan várja a választ – mondta Karácsony, de Kovács azt sérelmezte, a „kérdések” nem ugyanazt jelentik, mint az utasítások.
Erkölcsi kár érte a Városházát
Utána Soproni Tamás is kérdezett. Ő azzal kezdte, hogy megdicsérte a közgyűlést, hogy létrejöhetett ez a bizottság, és azt is, hogy Karácsony eljött, mert egy pillanatra normális országban érezte magát, bár az elmúlt néhány perc kiábrándította – mondta utalva az ügyrendi javaslatok körüli káoszra. Soproni azt a kérdést tette fel: tudhatott-e bármelyik fideszes képviselő a döntéselőkészítő anyagról? Fontosnak érzi Karácsony, hogy miközben komoly konfliktusok vannak a városvezetés többsége és kisebbsége között, ők a maguk részéről fontosnak gondolják, hogy legyenek egyeztetések a két oldal közt stratégiai kérdésekben. Karácsony meggyőződése, hogy Láng frakcióvezető pontosan tudhatta, mit szeretne a vezetés a Városházával.
„Karácsony Gergely folytatja a hazudozást és a színjátékot, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője ugyanis a főpolgármester állításával szemben nem tudott a Városháza hasznosításáról és eladásáról szóló tanulmány létezéséről annak novemberi nyilvánosságra kerülése előtt” – így reagált a Fidesz–KDNP fővárosi Képviselőcsoportja hétfő esti közleményében. Szerintük ugyanígy nem volt tudomása arról sem, hogy a főpolgármesteri kabinetülésen is tárgyaltak róla a baloldali frakcióvezetők jelenlétében.
Karácsony szerint egyébként a Városházát óriási erkölcsi kár érte, köztük a fideszes képviselőket is. Hiszen szerinte a Városháza is mégiscsak egy önkormányzat, az a normális, hogy megpróbálják a lehető legszéleseb konszenzust kialakítani a felek között, ami szerinte ezután az ügy után nehéz lesz köztük és a fideszes képviselők között.
Horváth Csaba arra volt kíváncsi, Karácsony szerint Láng Zsolt juthatta-e el a Városházáról szóló előkészítő anyagot Gansperger Gyulának? Illetve Karácsony meglepődött-e azon, hogy a Rahimkulovéknál készült felvételek után már a Rahimkulov-fivérek egyik legjelentősebb beruházása kapott kiemelt kormányzati státuszt a magyar kormánytól? Az első kérdésre azt mondta Karácsony: nem feltételezi Láng frakcióvezetőről, hogy tőle származott a Városháza-ügy ötlete, „sokkal gonoszabb és aljasabb emberek” találták ezt ki, de persze Láng is eljátszotta a maga szerepét. A második kérdésre azt mondta: a Rahimkulov-család a kormány kegyeltje.
Később Kovács ismét hosszasan, több körben kérdezte Karácsonyt, többek közt arról: van-e jutalékos rendszer a Városházán. A főpolgármester szerint Tarlós idején és most is tisztességesen gazdálkodott és gazdálkodik a főváros a vagyonával, az árversenyt veszik egyedül tekintetbe az eladásoknál. Volt-e olyan tapasztalata Karácsonynak, hogy Barts Balázs másról tárgyalt, mint amire felhatalmazást kapott? Nem gondolja-e, hogy meg kellett volna Bartstól szabadulni? Karácsony szerint neki személyesen politikailag okozott kárt Barts Balázs, de a városnak nem okozott anyagi kárt, és neki fontosabb a város érdeke, mint a sajátja. Barts professzionálisan vezeti a vagyonkezelőt. Azért is bízik Bartsban, mert Tarlós István is anno pozitívan beszélt róla. Egy ponton Soproni ügyrendi javaslatot tett, hogy az ötödik kör kérdés legyen egyben az utolsó kör is, ezt elfogadta a bizottság, így végül Kovács már csak négy kérdést tehetett fel, miközben állítása szerint lett volna még 18 kérdése. Erre Horváth Csaba azt javasolta Kovácsnak: tegye ki a kérdéseket a Facebookra, „jó lesz”.
Kovács így még többek közt arról kérdezte Karácsonyt, tavaly kapott-e Barts Balázs jutalmat cégvezetőként, illetve szerinte Budai Gyula jelentkezett igenis az egymillió forintért. Karácsony utóbbira azt mondta, Budai Gyula „konkrétan egy futóbolond”, és az az ellenzéki politikus, akit ő nem rágalmazott még meg, meg is sértődhet. Barts Balázs kapott jutalmat év végén, mint mindegyik másik cégvezető, mert ha egy cégvezetőnek nem jár jutalom, akkor a munkáját se végzi jól, és akkor ki kell rúgni.
Mi történt még a bizottsági ülésen?
Az ülés kezdetén elsőkét Horváth József titkosszolgálati szakértőt hallgatták volna meg az orosz típusú dezinformációs kampányok jellegzetességei, továbbá a választások előtt a belpolitikába való idegen beavatkozás módszerei kapcsán. Helyette végül Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa tudott ott lenni. Az orosz szál kérdése amiatt merült fel, mert Karácsony Gergely főpolgármester több alkalommal is kijelentette a Városháza-ügy kapcsán: „titkosszolgálati eszközökkel, az orosz kompromat-módszer szerint szerveztek hazug lejárató kampányt a városvezetés ellen, közelebbről: fideszes pénzemberek meg akarták szerezni maguknak, vagy más Fidesz-oligarcháknak a Városházát.” Ezt többek közt arra alapozva mondta, hogy a Rahimkulov-család nevében érdeklődtek a Városháza épületéről, és Bajnai Gordon volt miniszterelnökről is készültek hangfelvételek, mikor Rahimkulovékkal találkozott.
Rácz hangsúlyozta: csak nyilvános forrású (vagyis nem minősített) információkból dolgoznak az intézetnél, ezek alapján nem tudják megmondani, hogy az Oroszországi Föderáció be kíván-e avatkozni a magyar választásokba. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy az oroszok érdeke a jelenlegi magyar kormány maradása, hiszen ha az ellenzék nyerne, akkor változhatna hazánk hozzáállása több, az oroszok számára fontos ügyben. A legkiemeltebb ilyen ügy a paksi bővítés, emiatt például a Roszatom számára „kulcsfontosságú”, hogy olyan kormány legyen, ami nem akar kilépni a szerződésből. Így Rácz szerint nagyon furcsa lenne, ha az Oroszországi Föderáció a rendelkezésére álló eszközeikkel nem próbálna meg befolyásolni a magyar választások végeredményt, „én is ezt tenném a helyükben”.
Rácz definíciója szerint egyébként a „kompromat” egy mesterségesen létrehozott, komprimittáló célú információ, amit tudatosan terjesztenek az ellenfél gyengítése érdekében. Ez lehet videófelvétel, megvágott hangfelvétel, deep fake videó vagy éppen közösségi médiahálózatokban tömegesen terjesztett lejárató videó. Maga a kompromat módszere nem új, már az 1990-es években is bukott ilyenbe bele egy főügyész Oroszországban. Vagyis a kompromat bevett módszer a helyi belpolitikai folyamatba való beavatkozásba.
Rácztól mások mellett Horváth Csaba is kérdezett. – Megszokott gyakorlat-e az orosz titkosszolgálat részéről, hogy ha befolyásolási kísérletet tesznek, akkor az adott országban letelepedett orosz üzletembereket, vállalkozókat felhasználják-e ehhez? Rahimkulovék akár lehetnek-e érintettek az orosz és magyar pozícióik alapján? – hangzott Horváth kérdése. A szakértő válaszában leszögezte: magyar belpolitikai ügyekkel nem foglalkozik, ez nem is feladata. A kérdés első felére viszont általánosságban azt mondta: ha az oroszok befolyásolni kívánják a más országokban zajló folyamatokat, logikus és sokszor szükséges a helyben lévő érdekeltségeikre, oligarchikus csoportokra támaszkodni, láttak példát erre több ország esetén is. Például a Krím-félsziget törvénytelen megszállásakor a legelső hajók egy olyan kikötőbe futottak be, amely egy orosz kötődésű oligarcha tulajdonában volt.
