Nem egyszerű az eljárás. (Fotó: Magyar Hang/Gulyás Balázs)
Az április 30. és október közepe közti időszakban több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, ebből nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit. A licitek összértéke 21,8 milliárd forint volt, azaz ha sikerült lezárni az eljárásokat, akkor nagyjából ennyi pénz folyhatott be a 2500 ibgatlan kényszerértékesítéséből. Ez azt jelenti, hogy naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron – írta meg a Hvg.hu.
A törvény alapján a végrehajtók november 15. és április 30. között magánszemélyek esetében nem kezdeményezhetnek kilakoltatást. Ez a szabály nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak.
A korábbi években egyébként még több árverés volt, tavaly például az április végétől november közepéig tartó időszakban naponta nagyjából 20 ingatlant kényszerértékesítettek, a legmagasabb érvényes licitek összesített értéke pedig tízmilliárd forinttal több, csaknem 32 milliárd forint volt.
A liciteken befolyt pénzekből a végrehajtói kar, valamint a végrehajtói iroda a törvényben meghatározott feltételek alapján részesül, a statisztikák viszont azt mutatják, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a nyereség. A mintegy kétszáz végrehajtói iroda összesített bevétele pedig 9 milliárdról 8 milliárd forintra esett vissza, a tulajdonosok átlagosan 30-35 millió forintot vehettek ki nyereségként.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint – hívja föl a figyelmet Lőrincz Tamás cikke – az utóbbi hónapokban felgyorsult a lakosság eladósodása. Az új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely 76 százalékkal több, mint egy évvel korábban, igaz, a bázis alacsonynak számított. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésére volt visszavezethető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos volt a növekedés.
Az infláció viszont a következő hónapokban várhatóan ismét növekedésnek indul, azaz kevesebb jut majd törlesztőkre is. A Habitat for Humanity jelentéséből kiderült, hogy Magyarországon a háztartások összes jövedelmének jelentős részét viszi el a lakás fenntartása – azaz a rezsi, a hiteltörlesztés vagy a lakásbérlés. A legtöbben viszont nagyon fegyelmezetten fizetik a lakáshitelek törlesztőrészleteit: lakbérrel vagy a lakáshitellel az emberek 9,7 százaléka csúszott meg az adatfelvétel előtti egy évben, a rezsivel vagy közös költséggel 7,2, míg az áruhitelnél vagy személyi hitelnél már 20 százalék fölötti ez az arány.
