A kormány 80 milliárd forint körüli összeget kínál a Magyar Tudományos Akadémiának az Akadémia kutatóintézeti ingatlanjaiért, noha az MTA vagyonbecslése szerint azok megközelítőleg 150 milliárd forintot érnek. Összesen közel száz épületről, a magyar tudomány meghatározó kutatóintézeteiről van szó, melyeket a kormány most már teljesen le akar választani az Akadémiáról – értesült a 444.hu.
A Kolozsi Ádám által írt cikk szerint a valós érték bő 50 százalékáért megvenni kívánt ingatlanokért a költségvetési nehézségekkel küzdő kormány ráadásul nagyrészt államkötvényekkel, nem pedig “készpénzzel” fizetne. Az MTA vezetése a 444.hu tudomása szerint ennek ellenére arra készül, hogy elfogadja a még nem teljesen végleges vételi ajánlatot. Az Akadémia elnöksége kedd este a portál információi szerint úgy döntött, hogy „a kisebbik rossz jegyében” támogatja az ingatlanvagyon eladását az államnak, és ugyanezt javasolja majd az Akadémia közgyűlésének is.
A cikk felidézi, hogy ez már a második felvonás a magyar tudományos élet legfontosabb intézményrendszerének teljes átalakításában. Az első kör 2018-19-ben volt, amikor Palkovics László vezetésével a kormány egész egyszerűen elvette a kutatóintézeteket a Magyar Tudományos Akadémiától. Ezt akkor a miniszter részéről a legkülönfélébb nyomásgyakorlási eszközök kísérték a pénzügyi zsarolástól kezdve az egyes intézetek leválasztásával való fenyegetésig. Az MTA vezetése 54 percet kapott a létüket meghatározó akadémiai törvény véleményezésére.
A kutatóintézeti ingatlanok akkor azonban az Akadémia tulajdonában maradtak, ez volt az egyetlen komolyabb szál, ami az MTA-t azóta is a tőle elvett kutatóhálózathoz köti. Az elmúlt öt évben az épületeket az újonnan létrehozott kutatóhálózat lényegében ingyenesen használhatta. Eközben a kutatóhálózatot is többször átalakították, még a neve sem maradt ugyanaz: a volt akadémiai hálózat Maróth Miklós vezetése alatt ELKH néven működött, majd miután 2023-ban Gulyás Balázs lett az elnök, azt átnevezték HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra.
Most a kormány a HUN-REN-t egy új törvénnyel teljesen átszervezné, úgymond kekvásítaná a modellváltó egyetemek mintájára. Ezzel sokak szerimt a tudományos kutatás sötét fejezete következhet be. A tervezet lényegében a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre. A kutatók tiltakoznak a javaslat ellen, álláspontjuk szerint ez ugyanaz a konstrukció, amelybe a magyar egyetemek többségét kényszerítette a kormány, és amelynek következményeként azok kikerültek az Európai Uniós finanszírozási programokból. Attól tartanak, hogy a kutatás szabadsága, úgyis mint az Európai Alapjogi Charta egyik deklarált eleme, ebben a konstrukcióban sérülhet, ezért az EU a jövőben lényegében leválasztaná a magyar kutatóhálózatot az uniós intézményektől, helyrehozhatatlan károkat okozva ezáltal. Ez ráadásul élesen szembe menne az átalakítás deklarált céljával, vagyis azzal, hogy a kutatóhálózat nemzetközi integrációját kell megerősíteni.
