Szavazófülkék az országgyűlési választáson 2022. április 3-án (Fotó: Végh László/Magyar Hang)
A Fidesz, ahogy általában, igyekszik magának kedvezni, de egy gyorsan változó politikai helyzetben ez nem biztos, hogy sikerül is – állapította meg a Political Capital gyorselemzésében a választókerületek átrajzolására benyújtott kormánypárti javaslatról.
Hangsúlyozták, hogy a ma ismert módosítási javaslatokra nem érdemes véglegesként tekinteni: további módosítók sora érkezhet még, akár a végszavazás előtt, de annak sincs akadálya, hogy akár a jövő év folyamán újra átírják a választási szabályokat. Hozzátették, hogy a közhiedelemmel ellentétben semmi sem tiltja, hogy akár az utolsó pillanatig is változtassanak a választási jogszabályokon, egyedül a választókerületi térkép nem módosítható a választási és az azt megelőző évben, de ez is kijátszható, ahogy arra már volt is példa.
Szigorúan a benyújtott módosító csomag várható hatásait elemezve arra jutottak, hogy erős a manipulációgyanú az új választókerületi térkép körül. Ezt három pontban foglaták össze.
• „Manipulációgyanú 1: a benyújtás módja. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz mindenféle egyeztetés nélkül terjesztette be az új, ismeretlen szempontok mentén kialakított kerülettérképet, ami már önmagában is felveti a politikai manipuláció (gerrymandering) gyanúját.
• Manipulációgyanú 2: a fővároson kívül egyetlen megye sem veszít mandátumot. Ami az egy megyére jutó keretszámokat illeti, Pest megyének adnak két új mandátumot, Budapesttől ugyanennyit elvesznek. Az elmúlt években lezajlott demográfiai változások okán senki nem vitatja, hogy Pest megyének jár (legalább) két plusz mandátum, ahogy azt sem, hogy Budapesttől el kell venni egyet. Az NVI szeptemberi javaslata már két mandátummal is csökkentette volna a fővárosi keretszámot, de ezek mellett még jó pár megyében javasolták a keretszámok finomhangolását. A parlament előtt heverő javaslat azonban nem vesz tudomást arról, hogy bizonyos vidéki megyékben (elsősorban Somogyban, de akár Tolnában) is indokolt volna csökkenteni a kiosztható mandátumok számát. Nem igazán lehet más következtetésre jutni, mint hogy azért hagyják érintetlenül az összes lakosságfogyást mutató megye keretszámát, mert ezekben a Fidesz erősebb, míg a fővárosban közismerten gyengébb.
• Manipulációgyanú 3: szétszabdalt főváros: Bár a konkrét kerülethatárok pontos politikai motivációinak felfejtése alaposabb elemzést igényel, az új fővárosi kerülettérkép még a hatályosnál is jóval szétszabdaltabbnak ígérkezik. Van olyan kerület (a XI.), amelynek bizonyos területeit négy különböző egyéni kerületbe terelték. Nem világos az sem, hogy a fővároson kívül miért épp Fejér és Csongrád-Csanád megyében nyúltak a határokhoz, míg a többi 16 megye érintetlen.”
Szabó Szabolcs: A választási törvénymódosítás javasolt formája kitolás az ellenzékkel
A módosításokat viszonylag ritkán alkalmazott módon viszi a Fidesz az Országgyűlés elé, így nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. Szerinte az egyenlőtlenségeket ez a javaslat nem oldja meg.
Utóbbi pont kapcsán azonban megjegyezték, hogy nem kalkulált mellékhatása lehet viszont Budapest újrarajzolásának, hogy egy Tiszával való tárgyalás során az inkumbens ellenzéki parlamenti képviselők kevésbé tudnak majd azzal érvelni, hogy ők jól beágyazottak a kerületükben, ezért a Tiszának is érdeke volna támogatni őket. Ebből az egy apróságból is látszik, hogy a választási rendszerrel való manipuláció sosem életbiztosítás, hát még egy gyorsan változó politikai térben – tették hozzá.
Szerintük a módosító csomag a nyári főpolgármester-választási mizériából kezeli az akkor felmerült problémák egy kis részét. Ilyen az, hogy világossá válhat végre, hogy mikor, milyen feltételek mentén kell a szavazatokat újraszámlálni. A legtöbb esetben akkor, ha az első két helyezett között fél százalékpontnál kisebb a különbség, de az országgyűlési választás egyéni kerületi versenyében csak akkor, ha száz vagy annál kevesebb voks választja el a második helyezettet az elsőtől. Ez világos, jól alkalmazható kritérium szerintük. Emellett azt is tisztázza, hogy a helyi választási bizottságok számolhatnak újra.
Ami viszont kimaradt:
• Továbbra is okozhat bizalomvesztést, hogy nem elég precíz a szavazólapok tárolásának szabályozása.
• Marad a diszkrimináció, a pártdelegáltak dolgozzanak ingyen.
• A jogorvoslati határidők átfogó felülvizsgálata is várat magára
• Marad a filctollkáosz, vagyis továbbra is szabályozatlan az utolsó pillanatban visszalépő jelöltek kihúzása a szavazólapokról.
Szerintük apró, de előremutató lépés az online értesítő, így ha nem vagyunk biztosak benne, hova is kell mennünk szavazni, elég lesz ránézni az ügyfélkapura, ott bizonyosan megtaláljuk az aktuális szavazókör címét. Azt is jónak tartják, hogy nem kell majd a lakcímkártyát magunkkal vinni a szavazás napján, elegendő a személyi, a jogosítvány vagy az útlevél valamelyikét zsebre vágni. Szerintük inkább a szavazatszámlálók dolgát könnyíti meg, hogy borítékot csak akkor kell a szavazólapok mellé adni, ha ezt a választó kifejezetten kéri. Hozzátették: Bár a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, és csak bonyolítja a számlálási folyamatot, nem mellesleg pazarló gyakorlat, a választók egy része számára mégis megnyugtató érzés a szavazólapok borítékba helyezése. Ezért jó megoldás, hogy továbbra is lesz lehetőség a boríték használatára, de nem lesz kötelező a használata. Azt is üdvözlik, hogy szavazategyenlőség esetén nem kell majd automatikusan időközi választást tartani, hanem csak magát a szavazást kell megismételni. Ez időben sokkal hamarabb megvalósulhat, nem kell másodszor lefuttatni a jelöltállítási folyamatot. És az online választási bizottsági ülés lehetőségét is jónak tartják.
Az első körön már túl is jutott a Fidesz éjjel benyújtott választási „atombombája”
A 65 odalas tervezetet mindössze néhány órával a bizottági ülés előtt küldték szét a képviselőknek, ennek ellenére kora délutánra már továbbították is az Országgyűlésnek tárgyalásra a kormánypárti többség szavazataival. Cikkünk frissül!
