Cikkünk frissül
Vita alakult ki a Fővárosi Közgyűlésben arról is, hogy mi legyen a parkolóautomaták sorsa, ugyanis Vitézy Dávid előterjesztése szerint digitalizálni kellene a parkolást, az automatákat pedig leszerelni, a fideszes képviselők viszont úgy gondolják, továbbra is biztosítani kellene a készpénzes fizetést. Vitézy Dávid többek közt azzal érvelt, 5 éve lehet bankkártyás automatákat kihelyezni, és most sem írja elő a rendelet, hogy készpénzes automatákat kötelező volna kitenni. Hogy legyen utólagos, kereskedelmi egységben való fizetési lehetőség, arra azt mondta: ezt egyedül nem tudják eldönteni, közös ügyfélszolgálati rendszer kéne ehhez a kerületeknek. Az pedig Vitézyt „meglehetősen meglepte”, hogy a fideszes Szalai Piroska azt mondta, hogy nélkülözők azok a fővárosiak, akik autó nélkül közlekednek. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint a budapestiek több mint 60 százaléka autó nélkül közlekedik, de ne nevezze már őket nélkülözőknek, hiszen használják a világ egyik legjobb közösségi közlekedését, Szalay Piroskának rossz a keretezése. Azt pedig szerinte inkább Lázár Jánosnak kellene biztosítania, hogy a vidékről, agglomerációból érkezők el tudjanak jutni dolgozni a fővárosba, ehhez pedig az kellene, hogy ne omoljon össze állandóan a vasúti közlekedés. A P+R beruházásokat is Lázár János állította le, nem a fővárost kéne csak számon kérni, hanem a kormányt is.
Hársfatea vagy citromfű?
– Frakcióvezető úr, aggódom az egészségéért, mindig olyan ingerült, ha Lázár Jánosról beszél! – mondta a fideszes Gulyás Gergely Kristóf Vitézynek címezve, és azzal folytatta, „ha gondolja, kérek technikai szünetet, és főzök önnek hársfateát, jól van, minden rendben? Örülök neki.” Gulyás a Tiszának címezve azt mondta, a Tisza azt szerette volna a szakbizottságban, hogy emeljék a parkolási díjakat, szerinte „problémás a testtartás, hogy sarcoljanak”, de azonnal. Szerinte a tiszások parlamenti képviselőnek képzelik magukat vagy polgármesternek, nem pedig fővárosi képviselőknek. „Nem tudom, hogy a Wikipedián fent van-e, hogyan néz ki a kétszintű önkormányzatiság, ha nem, segítek, hogy miként működik, de fel kéne készülniük” – mondta, hozzátéve: igenis meg kell teremteni a választás szabadságát a budapestieknek, hogy milyen módon fizessenek a parkolásért.
A fideszes Böröcz László Vitézynek azt jelezte: a vita köztük a készpénzfizetés módja, abban egyetértenek, hogy az automatákban történő készpénzfizetés nem túl megtérülő. De az a javaslat, hogy később majd kidolgoznak egy alternatívát, nem fogadható el. Olyan előterjesztést szerettek volna látni, amelyben már benne van ez az alternatíva.
Vitézy arra kérte Gulyást, ne aggódjon az egészségéért, higgye el, hogy nem az indulat beszél belőle, de mielőtt „elviccelnénk ezt a dolgot, arra emlékeztetném képviselő urat, hogy nincs egy hete, hogy 3-4 órán át álltak tömegek fűtés nélküli kocsikban, mert a vasúti közlekedés a teljes nyugati régióban leállt”. És Vitézy szerint ez csak egy példa a sokból az elmúlt egy hétből. Utasok százezrei járnak úgy, hogy nem biztosítják nekik az alapvető színvonalú szolgáltatásokat.
Karácsony Gergely azzal zárta a a vitát, hogy szeretné megvédeni a hársfateát, de hangulatingadozásra a citromfűteát javasolja inkább. Lehet politikailag óvatoskodni, de sose lesz elég parkolóhely az igényekhez képest, ezért kell jobban beosztani a meglévők kapacitását, ezért ő tévedésnek érzi azt, hogy ha azt mondjuk, hogy a parkolási díj valójában sarc. Szerinte másfél év alatt meglesz a megoldás a parkolási díjak készpénzes fizetésére, a határidő a legjobb múzsa, ezért is kellene most a politikai döntést meghozni. A kerületek üzemeltetik a parkolást, de a bevételek egy része a fővárost illeti, ezért a főváros érdekelt a hatékonyabb parkolási rendszerben.
„Szerencsére nem szakadnak le a csillárok”
Szó volt arról is, hogy a főváros átveszi két, Iványi Gábor-féle fővárosi intézmény fenntartását. A Fidesz felvetése szerint Iványiék többi intézményének esetleges átvételét is meg kéne vizsgálni, de Kiss Ambrus szerint csak ennek a kettőnek az átadására van hajlandóság a MET-Oltalom részéről.
A közgyűlésen Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt mondta, reményei szerint a jövő hét elejére elkészül a költségvetés, és erről nem frakcióvezetői egyeztetéseket fog kezdeményezni első körben, hanem szakértői konzultációkat. Porcher Áron a Tiszától pozitív kezdeményezésnek tartja a szakértői egyeztetést.
Karácsony Gergely egy ponton a kormánypárti fővárosi képviselőknek is üzent. – Legalább a fővárosi képviselők azt a csacsiságot ne mondják, hogy Budapest a leggazdagabb önkormányzat az országban. Ez egy nagy önkormányzat, de szegény – mondta a főpolgármester. Szerencsére nem szakadnak le a csillárok, de maradjunk a realitások talaján – tette hozzá. Közölte, hogy a magyar GDP négy ezrelékéből működnek, míg a berlini ennek a hatszorosából. Karácsony azt is mondta, hogy érti, hogy a főpolgármester tehet mindenről, még arról is, hogy a kormány elveszi a főváros pénzét. Csakhogy az Alkotmánybíróság 2023-as határozata szerint is a fővárosi közfeladatok ellátását veszélyeztető módon adóztatta túl az állam a fővárost. Azt kérte Karácsony a képviselőktől, hogy olvassák el a határozatot és az indoklását majd a költségvetési vitát megelőzően, „a Fidesz– frakció által elmondott szalagcímekkel ellentétben, abban benne van a valóság”.
Szilágyi Anna a Podmaniczky Mozgalomtól azt mondta a gyalogosstratégia kidolgozására irányuló javaslatukról: ahhoz, hogy vonzóbb legyen a gyaloglás és a közösségi közlekedés, meg kell szüntetni a járdahálózat hiányosságait, széles, akadálymentes járdák kellenek ott is, ahol ma hiányoznak. Meg kell szüntetni azt az akadályversenyt, amit ma sokszor a gyalogos közlekedés jelent. Radics Béla indítványát nem fogadják be, ami csökkentené az időkeretet a stratégia kidolgozására és a Kutya Párt azon javaslatát sem fogadják be, amely úgymond „fizetőssé tenné” a gyaloglást.
Viccelődtek is a képviselők
Kovács Gergely azzal érvelt a fizetős gyaloglás mellett, hogy egyre több a gyalogos, az autók alig tudnak elférni tőlük, a költségvetés helyzete indokolja az adókivetést, de a zöld pólóba öltözött emberek egy darabig kedvezményesen adózhatnának. Vitézy Dávid azt kérdezte Kovács Gergelytől, hogy a gyalogos adót lehetne-e készpénzzel fizetni és tervezte-e a politikus azt is, hogy a terepjárókhoz hasonlóan súlykorlátozást vezessenek be a gyalogosokra. A fideszes Gulyás Gergely Kristóf szerint még mindig a Tisza a viccesebb és komolytalanabb, mint a Kutya Párt, de drukkol a kutyáknak, hogy sikerüljön őket túlszárnyalni. Kovács Gergely Vitézynek azt válaszolta, minden ezredik gyalogost fizetőautomatává alakítana, a gyalogosok súlya kapcsán pedig kell akkora emberség, hogy nem kérnek be erre vonatkozó adatokat, de az igény jogos, de azért a kövérebbeknek ne kelljen többet fizetniük.
A Kutya Párt trollkodós vitájában a Tisza kerekesszékes politikusa, Bovier György tette fel a pontot az i-re, mikor a vége felé azt jegyezte meg a gyalogosoktól pénzt beszedni kivető javaslatra: „ha már a Tisza a legviccesebb, akkor csak annyit, hogy üdvözlöm Kovács Gergely előterjesztését, mert akkor végre ez egy olyan előterjesztés, ami mindenki mást szívat, engem meg nem” – mondta akkora tetszést kiváltva, hogy még meg is tapsolták. Szilágyi Anna szerint először legyen pilotprogram a fizetős gyaloglásra a Hegyvidéken, ahol egyébként Kovács a polgármester, de szerinte az egész várost fradista színekbe öltöztetni egyébként sem lenne szerencsés. Amúgy pedig Szilágyi meghívja Kovácsot egy sörre március 17-én, Szent Patrik napon, amikor mindenki már csak tiszteletből is, zöldbe öltözhet.
Össztűz a tiszás javaslatra
Hosszú adok-kapok következett a tiszás Orbán Árpád István javaslata kapcsán, aki a hazai egészségügyi válsághelyzet Budapestet érintő hatásainak csökkentésére, a fővárosi ügyeleti rendszer fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalára tett javaslatot. Ennek többek között része volt az, hogy felkéri a főpolgármestert: vizsgálja meg egy kiterjesztett betegellátó rendszer kialakításának követelményeit.
A javaslat kapcsán a fideszes Gulyás Gergely többször elmondta, az előterjesztés rossz, szakmaiatlan, „vegyük komolyan a közgyűlést!”. Kritizálta ezt Baranyi Krisztina is, aki jól kivehető iróniával a hangjában azt mondta: őszintén nem érti, hogy amikor olyan dolgok hangoznak el, hogy minden második magyar ember 75 éves kora előtt meghal, és ha a Tisza előterjesztése ezen akar javítani, akkor miért nincs benne, hogy felszólítja Karácsonyt, akadályozza meg, hogy minden második ember meghaljon? Nem érti azt sem, hogy az előterjesztést, amely egészségpolitikai kinyilatkoztatásokat tartalmaz, miért a közgyűlés tárgyalja, miért nem egy sajtótájékoztatón mondják el, vagy a Tisza miért nem szervez erről megbeszélést azokkal, akik már üzemeltettek kerületi ellátást. Szerinte úgy hoztak be valamilyen kérdést a közgyűlésbe, hogy nem is értik, az valójában hogyan működik.
A DK-s Déri Tibor szerint a Tisza fejlődik, hiszen ezen a közgyűlésen nem mutattak be Wikipediára hivatkozó előterjesztést, ami már előrelépés. Szerinte a kerületi polgármesterek megtesznek mindent azért, hogy jobb színvonalú legyen a betegellátás. A kormány egyébként 23 milliárd forintot visszatart az egészséges programból, ez az, amit az elmúlt 3 évben ki kellett volna fizetniük a kerületeknek és fővárosnak.
A tiszás Porcher Áron szerint Baranyi azt mondta: bátrak, hogy ilyen előterjesztést idehoztak a közgyűlés elé, köszönik szépen, de ez nem nagy bátorság tőlük, hiszen nemrég még mindennapi emberek voltak, akik látják az ország nehéz helyzetét. Szerinte azért a közgyűlés egyetért azzal, hogy van hova fejlődnie az egészségügynek.
– Nem mi vagyunk a bátrak, a magyar emberek a bátrak, akik az egészségüggyel végre akarnak kezdeni valamit – tette hozzá. A fideszes Gulyás erre azzal vágott vissza, hogy van különbség a hősök és a szájhősök között, hősök az egészségügyi dolgozók, míg a tiszások szájhősök, szakmaiatlanul akarnak foglalkozni az egészségüggyel. Elvárható lenne,mondta, hogy szakmai és alapos előterjesztéseket hozzanak be, ne csak kommunikációs céljaik legyenek.
Orbán Árpád Balázs összefoglalásként azt mondta, a Tisza Párt irányelve mindig az volt, hogy ügyek mentén politizálnak, számára az egészségügy a legfontosabb ilyen ügy, hiszen emberi sorsokról szól. A fővárosi Fidesz segíthetne a kapcsolataival abban, hogy a minisztérium adjon forrást erre a fővárosnak. Ha nem tetszik az ügy tartalma, lehet nemmel szavazni, de tartózkodni szerinte nem lehet . A politika a közért való cselekvés, egy politikusnak nemcsak beszélnie kell, hanem cselekednie is. Szeretné, ha Budapesten közösen legalább részeredményeket érnének el.
Karácsony Gergely zárásként azt mondta tájékoztató jelleggel, az egészségügyi államtitkárságot a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége megkereste a rendszer finomhangolása kapcsán, és lettek is ennek nyomán bizonyos eredmények. Szerinte a vita nem arról szól, hogy kinek mennyire fontos az egészségügy, hanem hogy az előterjesztésben javasolt irány felé induljanak vagy másmerre. Fontos célnak gondolja az élettartam növelését Budapesten, de a fővárosi önkormányzatnak az előző 5 évben komoly önként vállalt feladatai voltak az egészségügyben, és hiánypótló dolgokat csinálnak, például szűrőprogramokat, illetve CT- és MR-vizsgálatokat biztosítanak. Szerinte, ha bezárnának ebbe a terembe 100 egészségügyi szakértőt, és azt kérdeznék tőlük, mit csináljon önként vállalt feladatként Budapest az egészségügyben, akkor 100-ból 99 szakértő nem az Orbán Árpád által előterjesztett javaslatot említené, ennél hatékonyabb és hasznosabb tud lenni a főváros.
A Kutya Párt ismét lecsap: vezessék be a Dunát a Nagykörútra!
Később Barna Judit a Tiszától előterjesztette Karácsony Gergely egy korábbi, 2019-es kampányígéretét, ami nem valósult meg, ez az „Új tüdő Budapestnek!” programpont, más néven a Budapesti Nagyerdő létrehozása volt, amely a város legnagyobb telepített parkerdeje lenne Csepelen és Ferencvárosban.
Baranyi Krisztina szerint első olvasásra azt hitte, hogy ez is egy a szokásos politikai nyilatkozatok közül, de látta, hogy a határozati javaslatokban konkrét kérések szerepelnek. Őszintén kérdezné Barna Judittól: hogyan szüntesse meg a főváros a 150-es számú vasútvonalat, ezt milyen módon képzeli el a főváros közreműködésével, „szedjük fel a síneket? Milyen módon szüntessük meg a ferencvárosi rendező pályaudvart, saját kezűleg szedjük fel a több ezer második világháborús bombát?”
Kovács Gergely módosítást adott be az ügyben, amelynek alapján a Dunát is be kéne vezetni a Nagykörútra. A Kutya Párt társelnöke azt mondta, van előnye annak, hogy fél Budapest erdő lenne, de hasznosabb volna a Duna bevezetése a belvárosba. Ez megoldaná például a parkolás és parkoló automaták kérdését, a nemfizető gyalogosok sem tudnának a körúton mászkálni, az aluljárókat is elöntené a víz, így aztán nem is aludnának ott a hajléktalanok, jól járna a hajózási maffia, „így a tőlem jobbra ülők is biztos értékelik a dolgot” – szúrt oda a Tiszának.
Barna Judit szerint, amikor Karácsony ezt a programot korábban megalkotta, biztos számolt azzal, hogy mennyibe került, így nem tőle kéne kérdezni, mennyi lesz a megvalósítása. De szerinte Karácsonynak a „nagyerdős ígérete” csak lózung volt.
A fideszes Gulyás Gergely azt a kérdést tette fel, hogy mivel Barna Judit korábban Vitézy kampányában dolgozott, segítsen már, a Tiszának mi volt a Budapesttel kapcsolatos választási programja? Költségmegjelölésekkel együtt azt is szívesen meghallgatná.
Baranyi Krisztina arról beszélt, ha jól értette, Barna Judit azt kéri számon rajta, hogy kiszámolta-e 2019-ben, mennyi lenne a nagyerdő telepítésének a költsége.
– Ön valóban Vitézy Dávid kampányában kezdett, feltehetően támogatta, ön kiszámolta-e, mennyibe kerülne 10 ezer bérlakás építése? Vagy emiatt ment a Tiszához, mert túl demagóg volt Vitézy felvetése? – kérdezte Barna Judittól.
Ismét összefeszült Baranyi Krisztina és Vitézy Dávid
Barna Judit azzal folytatta, tiszta vizet önt a pohárba, egy kampányfilmben szerepelt több emberrel együtt, de nem vett részt amúgy Vitézy Dávid kampányban, és sose titkolta, hogy korábban, 2019-ben a Sétáló Budapest programját támogatta, ahogy azt sem titkolja, kit szeretett volna főpolgármesternek. Véleménye szerint vicces, amikor egy fideszes kéri számon a Tiszán, mi volt a programjuk, hiszen a kormánypárt csupán gyűlöletkampányt folytatott. Közlekedéspolitikai véleménye rengeteg volt a Tiszának Barna Judit szerint, de ha Gulyás felmegy a párt honlapjára, ott is lát budapesti programra vonatkozó részeket. Baranyinak azt üzente, nem neki kell kiszámolnia a költségeket, abban bízott, hogy ha Karácsony kiszámolta anno az erdőtelepítés költségeit, akkor csak előkapja, és szépen beillesztik a következő költségvetésbe, illetve azt miondta, Baranyi több kampányfilmben szerepelt Vitézyvel, mint ő.
Vitézy Dávid szerint, ha Barna Judit arra akart rámutatni, hogy Karácsony 2019-ben irreálisat ígérgetett, akkor igen, igaza van. Az irreális ígéretet miért írták le?
Baranyi Krisztina úgy látja: Vitézy kampányában nemcsak egy kampányfilm erejéig vett részt Barna Judit, de nem is ez az érdekes. Mielőtt Vitézy elkezdett a külső kerületek fejlesztésével kampányolni, Baranyi már előtte is kampányolt az Ecseri úti metró felújításával, „örülök, hogy kampánytémát szolgáltattam önnek”, sőt, szerinte Vitézy kérte tőle a közös kampányvideót, úgyhogy arra kérte a Podmaniczky Mozgalom vezetőjét, ne csúsztasson.
Vitézy azt mondta, az Ecseri útban valóban egyetértettek, és valóban ő kezdeményezte a közös videót. Nem híve annak, hogy egymást figurázzák ki, de a 150-es vasútvonal megszüntetése nem ugyanaz, mint a rendező-pályaudvaré. Utóbbi kapcsán ő végig azt mondta, hogy azt nem számolják föl.
Karácsony zárszóként annyit mondott, a kormány vállalta a csepeli parkerdő finanszírozását, de végül ebből nem lett semmi. Még annyi poénnal tud hozzájárulni az előterjesztéshez, hogy akkor a Tiszát vezessék be a Nagykörútra.
Jön a vita az aluljárók éjszakai lezárásáról
Ez a fideszes Radics Béla javaslata. Radics szerint ez közbiztonsági és köztisztasági kérdés, mindannyian ismerjük, milyenek az állapotok. 2024 végén arra a szintre jutottak, hogy cselekvésre van szükség. Szerintük le kéne zárni ezeket, amikor a metrók nem járnak, mert akkor senkinek semmilyen keresnivalója nincs ott, s növelni kéne a szociális munkások és a rendészek számát.
Vitézy Dávid az ügyben módosítást adott be. Az aluljárók a metró elérésére és az átkelésre jöttek létre, de miután több aluljárónál elkészültek a felszínen a zebrák, éjszaka az említett aluljáróknak, például a Blaha Lujza térinek, nincs semmilyen funkciója, ha nem jár a metró. Miért kezeljük ezeket a területeket külön a BKV által menedzselt metrós részektől? A BKV a határán belül rendet tart a metróállomáson, nem engednek meg antiszociális viselkedést, ilyen működtetési logikán érdemes elgondolkodni, hogy a zebrás aluljárók esetén legyen éjszakai lezárás, és adják át az egész aluljáró-kezelést egyben a BKV számára. 2014-ben a BKK csinált erről vizsgálatot, s ezt 2018-ban vizsgálta felül az akkori vezetés, 2016 és 2019 közt például a Ferenciek terén lezárták éjszakánként az aluljárókat.
A tiszás Balogh Balázs azt mondta, az előterjesztés korai szerinte, és az időpontja nem vall jó ízlésre. Nem szabad elhamarkodott döntést hozni a lezárásról, a prioritás szerinte a kérdés szociális oldalán áll. Nem érzi úgy, hogy ez lenne a főváros erőforrásainak legmegfelelőbb felhasználása, és az is kérdés számára, hogy vajon mekkora anyagi ráfordítást igényelne ez. Mi lenne, ha az erőforrásokat az aluljárók rendjének biztosítására költenék? Persze a felvetett probléma valós, de nem szeretné a hajléktalanság kérdését összemosni a bűnözés kérdésével. Szerinte egyébként egyes fideszes képviselők több energiát tesznek bele egy TikTok-videó készítésébe, mint amennyi munkát ebbe a javaslatba tettek.
Kiss Ambrus főigazgató azt mondta, 65 aluljáró van, ezeknek 340 kijárata. Ezt lehet szakaszosan is lejárni, de ha lezárnak aluljárókat, akkor azok, akik addig ott laktak, más aluljárókba fognak átmenni, ahol így még többen lesznek. Kiss érti a problémát, foglalkozni kell vele, de ha a hajléktalannak azt mondjuk, hogy „otthon, a négy fal között folytassa a hajléktalankodást”, az nem fog segíteni. Lehet felmérni az aluljárók lezárását, de a racionalitás felől kéne megközelíteni a dolgot: az egyetlen eszköz a hajléktalanellátás minőségének javítása, a szociális kapacitások bővítése. Varázsütésre nem oldható meg a probléma.
Reinkarnáció és meztelen kismacskák
A fideszes Szepesfaly Anna úgy kommentálta az elhangzottakat: erős a felhozatal. Balogh Balázsnak azt mondta, hogy több szerénységet várna el a tiszásoktól, mikor két olyan javaslatot is benyújtottak a szerdai közgyűlésen, amit csak kritika ért. Szomorúan veszi tudomásul, hogy mindenre van egy jó kifogás, hogy miért nem lehet megvalósítani, ő nem biztos abban, hogy mindig csak azt kell nézni, mit miért nem lehet megoldani. Nem igaz az sem, hogy a Tarlós-vezetés ne kezdte volna bezárni az aluljárókat.
Az MKKP-s Döme Zsuzsanna szerint egyre cinikusabb a napirend vitája, mondjuk már ki, hogy az aluljárók lezárása a hajléktalanok és szegények elleni intézkedés. A köztisztasági része akkor lenne releváns, ha amúgy az egész város ragyogna a tisztaságtól, és az aluljárókon kívül tökéletes lenne a közbiztonság. Nem gondolja, hogy egy kivilágított aluljáróban kevésbé lenne biztonságban, mint egy nem kivilágított parkban. Még jó, hogy az nem hangzik el cinikusan, hogy azért zárjuk le az aluljárókat, hogy többet legyenek friss levegőn a hajléktalanok.
– Remélem, hogy nincs reinkarnáció, mert akkor nagyon sokan meztelen kismacskaként születnének újra a következő életükben – zárta gondolatait.
Gulyás Gergely szerint nem kéne olyan irányba terelni az előterjesztést, ami nincs, ez valójában Budapest közbiztonságáról szól. Azzal viszont egyetért, hogy Budapest közbiztonsága és köztisztasága sokat romlott, de hogy megvédje Karácsony Gergelyt, azt is megjegyzi, hogy Budapest még mindig az egyik legbiztonságosabb város. A Tiszának is üzent: éppen a hajléktalanokat segítenék az intézkedéssel, ezért is áll benne az, hogy legyen több szociális munkás.
A fideszes Szepesfalvy szerint Döme Zsuzsanna vezeti a cinizmus-versenyt a meztelen kismacskákkal. Sok más európai nagyvárosban is lezárással oldották meg a közbiztonsági hotspotok kérdését, ez nem ördögtől való gondolat. Döme azzal válaszolt: még egyszer, mit is old meg a lezárás? Azt, hogy akik a belvárosból ki nem rakják a lábukat, rózsaszín ködben át tudnak lebegni a valóság fölött? Jobb egy agresszív csoporttal a kivilágítatlan parkokban találkozni? Mi lenne, ha inkább abban támogatnák a társadalmat, hogy az emberek ne kerüljenek az utcára? – kérdezte a fideszeseket.
A tiszás Bujdosó Andrea azt hozta be a közbiztonság kapcsán: egyeztetett-e a katasztrófavédelemmel a fideszes előterjesztő, hiszen veszélyhelyzet van, és a katasztrófavédelem szerint óvóhelyként is üzemelnének ebben a helyzetben.
Vitézy szerint 95 millió forint volt 5 évvel ezelőtti árakon az aluljárók lezárása, ha ezt meg is duplázzák az infláció miatt, akkor sem olyan nagy költség. A metróban, ha valaki agresszíven viselkedik, öt percen belül eltávolítják, és nem járna plusz erőforrással az sem, ha a BKV kezelné a teljes aluljárót, hiszen már most is ott ülnek az illetékeseik. Nálunk – Nyugat-Európával ellentétben – azért természetes, hogy nyitva vannak az aluljárók, mert a szocialista várospolitika miatt sokáig nem voltak zebrák.
