Igencsak szűk határidővel, december 4-ig lehet véleményeket megfogalmazni a BM új rendelettervezetéhez, amely a pedagógusok továbbképzési kötelezettségét szigorítaná. A tervezet szerint – ahogy azt a Hvg.hu megírta – sokkal gyakrabban kellene minden pedagógusnak részt venni továbbképzéseken. Egy 1997-es szabályozás szerint eddig hét évente kellett a tanároknak igazolniuk, hogy részt vettek az előírt, összesen 120 órás képzéseken, e mostani tervezet azonban ugyanezt a követelményt ötévente írná elő. Ráadásul eddig maga a tanár választhatta ki, hogy milyen képzésen vesz részt, ezentúl viszont a követelmény felét (60 órát) az igazgató írhatja elő a tanároknak.
A rendelet – írja a cikk szerzője, Balla István – két típusú képzést különböztet meg, a „tartalmi megújító képzést”, valamint a „választható képzést”. Az előbbiek elvégzésre az igazgató kötelezheti a tanárt, az utóbbit ő maga választhatja ki a kínálatból.
A „tartalmi megújító képzés hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó képzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez”. A választható képzés pedig „a pedagógus nevelő-oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek a bővítésére, fejlesztésére szolgál” – írja a tervezet. Az egyházi iskolák emellett hitéleti képzést is szerveznek a hitoktatók, hittantanárok részére.
A képzések részben jelenléti, részben távoktatásban folynak majd. „Az igazgató által kijelölt tartalmi megújító képzéseket az NKE díjmentesen biztosítja” – szögezi le a jogszabálytervezet.
A rendeletből az is kiderül, hogy az új szabályozás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – még nem is létező – pedagógusképző karát hozza helyzetbe, ugyanis a tartalmi megújító képzéseket a rendelet szerint az NKE szervezheti, a választható képzéseket az Oktatási Hivatal, a hitéleti képzések esetén a bevett egyház. Ez alól kizárólag a miniszter engedélyével lehet eltérni, ez esetben lehet harmadik személynek átadni a program lebonyolításának jogát, írásban megkötött szerződésben. A tervezethez csatolt hatásvizsgálati lap szerint a rendelet által vezetett intézkedések 2025-28. között több mint 24,5 milliárd forintba kerülnek, azaz évente több mint 8 milliárdba.
