Elfogadta kedden a Berni Egyezmény Állandó Bizottsága azt a korábban sokak által vitatott javaslatot, amelynek alapján a szürke farkas kikerül a fokozottan védett állatok kategóriájából. Ennek köszönhetően könnyebb lehet rájuk kilövési engedélyt kapni. A döntést Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője értékelte a Magyar Hangnak.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács egyezményéhez csatlakozott 49 tagállam képviselője megszavazta Európai Unió által szeptemberben benyújtott javaslatot. Az Európai Bizottság azzal indokolta javaslatát, hogy a legfrissebb elemzések szerint az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a farkaspopuláció, és a farkasfalkák egyre nagyobb területeket foglalnak el.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEB), a Természetvédelmi Világalap (WWF), a BirdLife Europe és a ClientEarth keddi közös közleménye szerint a döntéssel figyelmen kívül hagyták több mint 300 civil társadalmi szervezet és több százezer állampolgár kérését, amelyek tudományosan megalapozott cselekvést sürgettek a nagyragadozókkal való együttélés előmozdítása érdekében. Ehelyett úgy látják, hogy politikailag motivált döntést támogattak, ami mögött személyes okok állhatnak, miután Ursula Von der Leyen bizottsági elnök póniját 2022-ben megölte egy farkas.
Sütő Dávid: Rossz precedenst teremthet más fajokra nézve
Bár egy ilyen döntés a faj hazai védelmét valószínűleg nem érinti a gyakorlatban, viszont hosszú évek nemzetközi természetvédelmi munkáját veti vissza Európában – nyilatkozta a Magyar Hangnak Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője. Részben e munkának köszönhető ugyanis – tette hozzá –, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indult, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte. Ettől függetlenül az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populációjából a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint hat továbbra is sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett. Elismerve azt a tényt, hogy a farkasok jelenléte olykor komoly kihívást jelent az állattartók és vadgazdálkodók számára, a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagyragadozók állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz a károk, így a konfliktusok csökkentésére tett kísérletekben.
A szakember szerint ezt igazolja többek között egy frissen publikált szlovák kutatás is, amely arról számolt be, hogy Szlovákiában, ahol 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni, ennek nem volt kimutatható hatása a haszonállatokkal kapcsolatos károkra. De a kezdeményezést, hogy Európa összes farkaspopulációjának egységesen csökkenjen a nemzetközi védettségi státusza, az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség – a szerk.) kutatókból álló, európai nagyragadozókkal foglalkozó munkacsoportja sem támogatta, és úgy véli, egy ilyen döntés még korai a faj szempontjából. A javaslat ráadásul szembe megy a közakarattal is. Egy nemrég megjelent, több európai országra kiterjedő felmérés szerint ugyanis az európai vidéki közösségek 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasnak fokozott védelmet kell élveznie. Éppen ezért Sütő Dávid szerint az EU mostani kezdeményezése inkább tűnik politikai haszonszerzésnek, mint tudományosan megalapozottnak, amely rossz precedenst teremthet más fajokra nézve is a jövőben. Emellett nem jelent valódi megoldáskeresést a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására sem.
Még van néhány lépés
Ha viszont a visszaminősítés megtörténne – hívta fel a figyelmet a szakember –, akkor sem lépne azonnal és automatikusan hatályba az EU területén, ahhoz szükséges az EU élőhelyirányelvét is módosítani. Amennyiben ez megtörténik, az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy fenntartják a faj magasabb szintű védettségét.
Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése viszont költségesebb megoldás – írta kérdésünkre Sütő Dávid –, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra – ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák – alkalmazása és telepítésének támogatása, valamint az érintettek közötti párbeszéd és a közös megoldáskeresés más felmerülő konfliktusok feloldására. A csúcsragadozók visszatérte és jelenléte ugyanis fontos az egészségesen működő ökoszisztémák szempontjából, melyeknek helyreállítása és biológiai sokféleségük megőrzése az EU deklarált célja volt eddig.
A hazai állomány a kárpáti populáció része, amely az egyik legkedvezőbb állapotban lévő populáció Európában – válaszolta a programvezető arra a kérdésre, hogy a mai döntés milyen következményeket hoz Magyarországra nézve. Ha meg is változtatnák a farkas besorolását – tette hozzá –, ez a faj Magyarországon feltételezhetően továbbra is fokozottan védett maradna. De mivel a hazai és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, egy ilyen döntés a szomszédunkban nemrég elindult kedvezőtlen változásokkal együtt negatív hatással lehet a hazai állományra is.
Kárpátalján időközben „az állományszabályozás keretében, valamint a veszettség terjedésének megelőzésére” 2024. november 30. és 2025. február 23. között engedélyezik a rókák, farkasok és sakálok kilövését. Erről a Regionális Védelmi Tanács döntött – írta november 27-én a Kárpáti Igaz Szó. A közlemény szerint a túlszaporodott kártékony, ragadozó vadállomány ritkítását az Ukrajna erdői állami vállalatok, valamint a vadászterületek használói számára engedélyezték. Kárpátalja kormányzója, Miroszlav Bilejckij a döntéssel kapcsolatban közölte: az intézkedésekre az emberek és az állatok biztonsága érdekében van szükség. Idén már 24 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek Kárpátalja különböző járásaiban, míg 2022-ben mindössze 11 eset volt.
Bár nem ismerjük a pontos körülményeket – közölte ezzel kapcsolatban Sütő Dávid –, így mindenre kiterjedő és alapos választ nem tudunk adni, azonban az elmondható, hogy a veszettség visszaszorítása ellen az állatok immunizálása a leghatékonyabb eszköz, mint ahogyan azt idehaza is végzik a szakemberek.
