Hadiállapotot hirdetett a dél-koreai elnök, de már kész visszavonni

Hadiállapotot jelentett be Jun Szogjol dél-koreai elnök magyar idő szerint kedd délután (helyi idő szerint kedd este). Az államfő az ellenzék „államellenes tevékenységével” indokolta a lépést, szerinte arra készültek, hogy véget vessenek a liberális demokráciának az országban, valamint azzal vádolta őket, hogy Észak-Koreával játszanak össze. A hadsereg betiltotta a politikai tevékenységet, a parlamentben többségben lévő ellenzéki párt azonban összehívta a képviselőket, akik érvénytelenítették a hadiállapotot. Az elnök ezután bejelentette, hogy készen áll megszüntetni azt, ha a kabinet tagjai összegyűlnek és határozatképes lesz. 

Mint a New York Times megjegyezte, ez volt az első alkalom a diktatúra 1980-as évekbeli vége óta, hogy dél-koreai elnök ilyet tett (legutóbb 1980-ban). Jun azután döntött így, hogy a parlamentben többségben lévő ellenzéki Demokrata Párt eljárást indított egy magas rangú ügyész ellen, valamint elutasította a költségvetési törvényt. Az elnök elmondása szerint a hadiállapotra azért volt szükség, hogy megakadályozzák az „Észak-Korea-barát erőket” abban, hogy elvegyék a dél-koreaiak szabadságát. Rövid beszédében nem részletezte, hogy a hadiállapot pontosan mivel jár. 

Jun Szogjol 2022 óta tölti be az elnöki posztot, a 2024. májusi választás azonban az ellenzéki Demokrata Párt (DP) jelentős győzelmét hozta. Lee Jae-myung demokrata párti vezető az elnöki bejelentés után a parlament elé hívta híveit. „Nincs ok a hadiállapot bevezetésére” – közölte. Bárkit indok nélkül letartóztathatnak – ezt mondták a tüntetőknek, akik az elnöki palota elé indultak – jelentették a helyszínről. A New York Times azt írta, hogy a parlament előtt lökdösődés alakult ki a tüntetők és a rendőrök között, előbbiek be akartak hatolni az épületbe. Közben azt követelték, hogy legyen vége a hadiállapotnak. Ezt követően katonák is érkeztek, és helikopterek landoltak a parlament tetején. Az érkező rendvédelmi erőkről videó is készült, amelyen éppen a törvényhozás épületéhez vonultak:

Szöul utcáin katonai járművek cirkáltak:

A beszámolók szerint a képviselőknek megtiltották, hogy belépjenek a parlament épületébe, pedig a dél-koreai törvények értelmében a hadiállapotot meg kell szüntetni, ha a képviselők többsége azt megszavazza. A jogszabály egyben megtiltja a képviselők letartóztatását is – írta a BBC, amely úgy tudta, hogy mintegy 70 ellenzéki képviselő bejutott a törvényhozás épületébe. Eközben Han Dong Hun, az államfő pártjának elnöke is közleményben jelezte, hogy hibás döntésnek tartja a hadiállapot elrendelését, és az emberekkel közösen meg fogja azt akadályozni.

Több óra eltelte után a dél-koreai parlament eldöntötte, hogy megakadályozza a hadiállapot kihirdetését: a 300 képviselőből csak mintegy 190-en voltak ugyan jelen, de mindegyikük a hadiállapot megszüntetésére voksolt – számolt be a Sky News. A házelnök ezután távozásra szólította fel a parlamentben lévő rendőröket és katonákat. A dél-koreai hadsereg azonban azt állította, hogy addig tartja fent a szükségállapotot, amíg azt az elnök fel nem oldja.

A Korea Herald állítása szerint az emberek is értetlenkedve fogadták a hírt, nem is értették, hogy arra pontosan miért is volt szükség, és az hogyan fogja befolyásolni az életüket. A zavart csak fokozta, hogy a kormányzati tisztségviselők sem tisztázták, hogy pontosan mi is történik. Elemzők szerint inkább belpolitikai okok állhattak Jun elnök döntése mögött, hiszen – mint fentebb írtuk – az utóbbi hónapokban patthelyzet alakult ki a törvényhozásban, a kormánypárt nem nagyon tudja a javaslatait átnyomni az ellenzék által uralt parlamenten. Érdemes megemlíteni, hogy az elnökkel kapcsolatban a közelmúltban korrupciós és vesztegetési vádak merültek fel: egy nemrég kiszivárgott felvételen felesége, egy hárommillió von – közel kilencszázezer forint – értékű Dior-kézitáskát fogadott el egy lelkésztől, aki az órájába rejtett kamerával rögzítette a cserét.

Mint a Sky News írta, az amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a Fehér Ház is „komoly aggodalommal” figyelte a dél-koreai fejleményeket, Kurt Campbell szerint azonban Amerika szövetsége Dél-Koreával „vasszilárd”. Mintegy 28 500 amerikai katona állomásozik Dél-Koreában, hogy védelmet nyújtsanak az északiakkal szemben.