Négy fő iránya van a spanyol uniós elnökségi terveknek: középpontba kerül az EU nyersanyagfüggőségének csökkentése és a zöldátállás felgyorsítása, de a mindennapokat valószínűleg az orosz–ukrán háború határozza meg, és vezető téma marad a migráció. Utóbbi kezelése kapcsán azonban látszik a fény az alagút végén.
Július 1-jével megkezdte a munkáját a spanyol uniós elnökség, amelyet januártól a belga, majd egy év múlva a magyar kormány követ ebben a pozícióban. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és Ursula von der Leyen megtartotta – tulajdonképpen protokolláris – közös sajtótájékoztatóját Madridban, amelyen hivatalosan is bemutatták a hivatalba lépő elnökség programját. Az újságírók azonban jórészt arra voltak kíváncsiak, mihez kezd az EU Magyarországgal és Lengyelországgal a migrációs törvény ügyében. A megelőz csúcstalálkozó ugyanis – bár kifejezetten unalmasnak ígérkezett – azzal vált fordulatossá, hogy Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nem volt hajlandó a találkozó záródokumentumát aláírni, ha nem írják bele, hogy migrációs kérdésekben csak konszenzussal lehet dönteni. Erre azonban a többiek nem voltak hajlandók, így aztán az egész migrációs rész kimaradt a dokumentumból. Egyébként sok nem veszett ezzel, mert mindössze két, lényegi elemet nem tartalmazó bekezdésről volt szó.
Sanchez és Von der Leyen megerősítette, hogy eszük ágában sincs komolyan venni az egyhangú szavazásra vonatkozó magyar–lengyel követeléseket, tekintettel arra, hogy az uniós alapszerződések minősített többséget írnak elő, vagyis jogot sértenének, ha ettől eltérnének. – A migrációs és menekültügyi paktumról: az első fontos jogszabályokról úgy született döntés, ahogyan az EU-szerződés kívánja, minősített többségi szavazással, és ez vonatkozik a csomag többi elemére is – jelentette ki Von der Leyen, utalva arra, hogy összesen kilenc jogszabály tartozik ide. A tervek szerint az év végéig le is zárul a folyamat. Ez különösen fontos a spanyol kormánynak, tekintettel arra, hogy a migráció ügyében az egyik leginkább érintett országról van szó.
A fenti hozzáállás megfigyelhető volt a tagállamok részéről – Németország, Hollandia, Belgium – a csúcstalálkozó alatt is. Nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a magyar és a lengyel kormány ellenállásának, mondván, az ügy tulajdonképpen sínen van miniszteri szinten, ehhez az államés kormányfőknek nem szükséges asszisztálnia.
Ami a spanyolok féléves terveit illeti: négy pontban foglalták össze, hogy mely területeken szeretnének előrelépni. Az egyik az EU újraiparosítása és nyílt stratégiai autonómiájának biztosítása. Abból indulnak ki, hogy az elmúlt hét évtized nemzetközi nyitottsága az EU számára leginkább előnyöket hozott, és lehetővé tette, hogy olyan szintű gazdasági növekedést és társadalmi jólétet érjen el, amely protekcionizmus esetén elérhetetlen lett volna. Ez a nyitottság azonban elősegítette a stratégiai ágazatok iparágainak kihelyezését is, így az EU túlzott mértékben függ a harmadik országoktól olyan területeken, mint az energia, az egészségügy, a digitális technológiák és az élelmiszeripar. A sebezhetőség csökkentése érdekében elő kívánják segíteni a stratégiai iparágak és technológiák fejlődését Európában, a kereskedelmi kapcsolatok bővítését és diverzifikációját, valamint ellátási láncainak erősítését, különös figyelmet fordítva Latin-Amerikára. Másrészt átfogó stratégiát fognak javasolni az EU gazdasági biztonságának és globális vezető szerepének 2030-ig történő biztosítására. A másik terület, ahol előrelépést szeretne a spanyol elnökség, a zöldátállás és a környezeti alkalmazkodás. Azt ígérik, hogy előmozdítják a villamosenergia-piaci reformot, amelynek célja a megújuló energiák elterjedésének felgyorsítása, a villamosenergia-árak csökkentése és a rendszer stabilitásának javítása. És támogatni fogják a hulladék és a mikroműanyagok csökkentését, a fenntartható termékek tervezését és a zöldüzemanyagok előállítását célzó intézkedéseket. A következő terv a nagyobb társadalmi és gazdasági igazságosság előmozdítása, amelynek megfelelően a spanyol elnökség szorgalmazza a társasági adózásra vonatkozó minimum és közös normák létrehozását minden tagállamban, és küzdeni fog a nagy multinacionális vállalatok adóelkerülése ellen, amely évente a GDP 1,5 százalékába kerül, vagyis annyiba, amennyit lakhatásra és környezetvédelemre költ az EU. Végül erősíteni szeretnék az európai egységet, szorgalmazva a belső piac nagyobb elmélyítését, a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítését, a közös eszközök, például a NextGenerationEU-alapok megszilárdítását és javítását, a bankunió hatékonyabb és összehangoltabb kezelését.
Az elnökségi terveket persze gyakran átírja az élet. Az egyik legkomolyabb ilyen faktor Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Hogy senkinek se legyen kétsége, Spanyolország hogy áll ehhez a kérdéshez: Sanchez miniszterelnök legelső útja, rögtön július 1-jén, szombaton Kijevbe vezetett.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/27. számában jelent meg július 7-én.