Furcsa uniós csúcstalálkozón vagyunk túl, s ezt – túlzás nélkül állíthatjuk – a magyar és a lengyel kormánfőnek köszönhetjük. Orbán Viktor már a tárgyalások előtt azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy a magyaroknak járó pénzt az ukránoknak adta és most újabb összegeket akarnak a tagállamoktól. A bizottság múlt heti javaslata valóban az uniós költségvetés 66 milliárd eurós feltöltéséről szól, ez azonban sehogyan sem kapcsolódik azokhoz a forrásokhoz. „A brüsszeli bürokraták a csőd szélére sodorták az Európai Uniót” – jelentette ki Orbán Viktor. A csúcstalálkozón egyébként semmilyen döntést nem terveztek ezzel kapcsolatban, végül egy kétsoros, semmitmondó megjegyzés került a zárókövetkeztetésekbe.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy visszautasítja a csődveszélyre vonatkozó megjegyzést, azonban Orbán Viktor neki nem tette fel a pénz hollétére vonatkozó kérdést. Egyébként elmondta volna, hogy az uniós költségvetést több intézmény is szorosan ellenőrzi és a korrupció elleni küzdelemben nagyon fontos az átláthatóság.
Ezzel kapcsolatban Dana Spinant, az Európai Bizottság szóvivője lapunknak eljuttatott nyilatkozatában azt mondta, hogy a rendkívüli körülményekre való tekintettel vált szükségessé, hogy 7 éves költségvetést célzottan és korlátozottan úgy alakítsák át, hogy a leglényegesebb szükségleteket fedezzük. „Több finanszírozás biztosítását javasoljuk az EU külső határainak jobb védelmére, vagy például iparunk uniós versenyképessége és Ukrajna finanszírozásának folytatása érdekében. A Lengyelországnak és Magyarországnak szánt európai helyreállítási alap természetesen mindkét ország számára fenntartva marad. Ezeket az alapokat nem lehet és nem is fogjuk másra fordítani. A pénz megszerzése előtt azonban végre kell hajtaniuk azokat a fontos reformokat, amelyek mellett elkötelezték magukat, akárcsak a többi 25 tagállamnak” – mondta a szóvivő.
Az igazi ütközőpont azonban a migráció volt, amelynek kapcsán a magyar és a lengyel kormány azt szerette volna a csúcstalálkozó zárkövetkeztetései között látni, hogy ezen a téren a tagállamok csak konszenzussal, vagyis egyhangúan hozhatnak döntést. Ez azonban ellentétes az uniós alapszerződéssel, nem csoda, ha a két említett kormányon kívül senki sem támogatta ezt az ötletet. Még Georgia Meloni olasz kormányfő sem, aki a tárgyalások során közvetítőként lépett fel az EU, illetve Magyarország és Lengyelország között. Ennek azonban nem volt eredménye. Így aztán az ide tervezett és egyébként semmilyen lényeges dolgot nem tartalmazó két bekezdést kihagyták, ehelyett a migrációs kérdésről az elnök, Charles Michel adott ki egy nyilatkozatot.
A magyar kormányfő által is elfogadott zárókövetkeztetésekben Ukrajna kapcsán az szerepel a szövegben, hogy „az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló megsértését jelenti, és emlékeztet arra, hogy az Európai Unió rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben.”
Az is szerepelt már az elmúlt csúcstalálkozók megállapításai között, hogy az EU támogatja Zelenszkij elnök békeformuláját, most azonban új elemként bekerült az anyagba, hogy mindezt „többek között egy közelgő Globális Béke-csúcstalálkozó révén” valósítanák meg. Az állam- és kormányfők üdvözölték a tizenegyedik szankciócsomag elfogadását is.
A csúcstalálkozó után Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy nem aggódik különösen a migrációs ügy fejleményei miatt, mert ez jogilag nem teremt nehéz helyzetet. Mások is arra utaltak nyilatkozataikban, hogy nincs jelentősége annak, hogy ez a két bekezdés kimaradt a szövegből, mert a jogalkotási folyamat más szinteken zajlik.
– A migrációról szóló tanácsi következtetések hiányának oka nagyon egyszerű: 25 tagállam támogatta a következtetéseket az elkészített formában – magyarázta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Ulf Kristensson svéd miniszterelnök pedig azt mondta, hogy „abszolút” megérte minősített többséggel elfogadni a paktumot.
A csúcstalálkozón köszönt el a svéd uniós elnökség és adta át a stafétát a spanyol kormánynak.
