Ha azt túlélte a magyar oktatás, ami az elmúlt két-három évben történt, akkor nem tud összeomlani – mondta a Telexnek adott interjújában Gloviczki Zoltán, aki a második Orbán-kormány elején Hoffmann Rózsa oktatásért felelős helyettes államtitkára volt. Később az Oktatási Hivatalt is vezette, ahonnan azért távozott, mert nem szakmai alapon született döntés. Gloviczki ma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, és élete egyik legnagyobb bukásának tartja a 2012-es Nemzeti alaptanterv (NAT) létrehozását.
Az interjúban kifejtette azon álláspontját, hogy a pedagógusok béremelése, amelyet a 2010-es évek elején Hoffmann Rózsa neve alatt jelentettek be az életpályamodellhez kapcsolódóan, már a 2013-as „zéró pontnál megbukott” azzal, hogy a mindenkori garantált minimálbérhez volt rögzítve. A mostani béremeléssel kapcsolatban pedig kifejtette, félő, hogy hasonló helyzet áll majd elő, mert „egy rögzített fizetés előbb-utóbb problémássá válik.”
A volt államtitkár szerint ha az elmúlt két-három év történései miatt nem omlik össze az oktatási rendszer, akkor meg kell újulnia, mert így működésképtelen. Úgy véli, működésképtelen elképzelés, „hiperreakció” volt a központosítás korábbi formája is, amelyben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alá rendelték az iskolákat, amire egyébként ő is, és Hoffmann Rózsa is átmeneti állapotként tekintettek. Szavai szerint a központosítás akár működőképes modell is lehetne, ha valóban csak a fenntartásról lenne szó. – Ha ez bármiféle szakmai befolyást jelent, akkor ez problémás. Ma ez a két dolog kétségtelenül nagyon sok helyen összekeveredik – fogalmazott.
A 2012-es NAT-tal kapcsolatban pedig kifejtette: azt nem oktatáspolitikai, hanem szakmai kudarcának tartja, ami arra a tehetetlenségre vezethető vissza, hogy akkoriban megvolt a korszerűsítés esélye. – Szakmai viták folytak arról, legyen-e a NAT-ban kötelező tananyag. Végül úgy döntöttünk, hogy legyen, de az volt a cél, hogy csak egy minimumot határozzunk meg. (...) Végül nem ez a minimum valósult meg, és ennek nem oktatáspolitikai okai voltak. Ahogy egyre több ember vonódott be a NAT készítésébe, szépen ismét az 1970-es években találtunk magunkat: nem tudtuk elengedni a francia forradalom szakaszait és a 400 népdal megtanulását – mondta az egykori államtitkár.
