Gyakran joggal érezheti az ember, hogy a szemünk előtt súlyosbodó klímaváltozás szinte hétről hétre jelentkező tünetei, következményei a bibliai csapásokat idézik. Bár általában ez persze csak egy közhelyszerűen elhasznált metafora, de bizonyos esetekben konkrétabb már nem is lehetne az analógia. Az éghajlatváltozásnak talán nincs is félelmetesebb megnyilvánulása, mint a sáskajárások erősödése és egyre kiszámíthatatlanabbá válása. A sáskajárás minden förtelmet egyesít magában, amitől zsigeri ösztöneit követve, illetve tökéletesen racionális módon retteg az emberiség: az egyszerre támadó, félelmet nem ismerő hatlábú rovarok láttán genetikailag rögzült iszonyat lesz úrrá legtöbbünkön, miközben egész országok táplálékának megsemmisítésével valóban katasztrófát okoznak. A Science egyik társlapjában megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás miatt gyakoribbá váló szélsőséges időjárási helyzetek (konkrétan a soha nem látott hevességű esőzések) világszerte gyakoribbá és kiterjedtebbé teszik a sáskajárásokat, és a rovatorok olyan térségeket is letartolnak már, ahová korábban nem merészkedtek.
80 millió sáska alkot átlagosan egy 1 négyzetkilométer kiterjedésű sáskarajt, amely egyetlen nap alatt 35 000 ember élelmét pusztíthatja el. De az igazán nagy rajok ennél sokkal nagyobbak. 2020-ban Kenyában megfigyeltek egy 2400 négyzetkilométeres rajt is.
1,8 millió tonna növényzetet is letartolhat egy nagy raj, ami 81 millió ember táplálására elegendő termés elpusztulását jenti.
150 kilométert is megtehet repülve egy raj egy nap alatt, vagyis rendkívül gyorsan terjednek. 8 hetente újabb sáskageneráció kel ki, amely akár az előző nemzedék egyedszámának 20-szorosát is elérheti.
2 gramm növényt zabál fel egy sáska naponta, ami megegyezik a teljes testtömegével. A sáskák imádják, ha szélsőségesen változékony az időjárás: az aszály idején táplálkoznak, vonulnak és növekednek, a periodikus özönvízszerű esőzések során pedig a szaporodnak.
13-25 százalékkal növekedhet az évszázad második felében (2065 és 2100 között) a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatóinak most publikált modellszámításai szerint az afrikai sivatagi vándorsáska „járásai” által sújtott térség kiterjedése.
2,5 milliárd dollár értékű termés pusztult el 2003-ban, amikor példátlan módon egyszerre négy különálló, mégis szinkronizált sáskajárás indult el Mauritániában, Maliban, Nigerben és Szudánban, majd a rajok több más afrikai országot is végigfosztogatták.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/9. számában jelent meg március 1-jén.
