Semmitmondás színtelenül, arctalanul

Semmitmondás színtelenül, arctalanul

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Hankó Balázzsal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkárával a Ludovika Campus fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2024. április 16-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ezek ugyanazok, dalolja Bródy, utalva arra, hogy a mai „politikai elit” semmiben sem különbözik az átkos főmuftijaitól, mondhatni, nincs változás, más szereplőkkel minden ugyanúgy megy, sőt, mivel ez már nem „népi”, hanem valódi demokrácia, még gyalázatosabban. Ha nem lenne elég világos, hozzáteszem: azok egy diktatúra gazembereiként bármit megtettek, s megtehettek, adva volt a „Nagy Testvér” támogatása és védőernyője, ezek pedig látszatdemokráciává silányították a végre elért valódit, amelyben annál is többet tesznek, tehetnek meg, mint levitézlett „elődeik”. Ugyanazok? Ugyanolyanok? Kéretik mérlegre tenni tetteiket, vagyonosodásukat, pökhendiségüket és érinthetetlenségüket.

Bár nem az összes, de a kultúrára és közéletre múltban is odafigyelő korombeliek jól és szeretettel emlékez(het)nek Montágh Imrére, az ország européer polgárára, a tragikus baleset miatt elvesztett fehér emberére, aki gyógypedagógusként, logopédusként beszédtechnikát tanított, a tévében beszéddel kapcsolatos népművelő műsorokat vezetett. Azt vallotta: „A beszédet nem örököljük, hanem a szüleinktől, illetve gyermekkori környezetünktől tanuljuk. Úgy beszélünk, ahogyan velünk beszéltek az első négy-öt évben.”

Abban a szerencsében volt részem, hogy néhány egyetemi klubrendezvényen találkozhattam és beszélgethettem vele, láthattam őt előadni, és a függöny mögül, oldalról nevethettem végig a Déri Jánossal folytatott beszélgetést is az utolsó Rádiókabaré-felvételükön. Elképesztően érzékletesen és finom humorral ecsetelte, kritizálta, majd be is mutatta az akkori politikusaink beszédmodorát, illetve alacsony szintű modortalanságát és stílustalanságát. A közönség dőlt a nevetéstől, nem csoda, Montágh hangján és „paródiájával” maga előtt láthatta a semmitmondás és a hazudozás ripacsait. Imrének köszönhetően nevetségesekké és pőrére vetkőztetett szerencsétlenekké váltak, mondhatni: tartalom nélküli szövegükkel együtt megsemmisültek.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 9-ig kapható 2024/18. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!