Ha bárki betelefonálna, akinek a felmenőjét Semjénnek, Rogánnak, Szijjártónak, Pintérnek, Csáknak, Lázárnak, Szalay-Bobrovniczkynek, uram bocsá’ Orbánnak hívják, jelezve, hogy rosszul lélegzik, őket is besorolnák a P2-es kategóriába?
Nagy Bandó András
Közhelyekké lett mondatokba foglalt alkotói gondok: háborúban hallgatnak a múzsák, Auschwitz után nem lehet verset írni. Eközben bököd és biztat „a múzsa”, hajózni és írni muszáj.
Az M5 História készítőinek föladta a leckét a fölülmúlhatatlan humorista-előadóművészi pálya, nem volt könnyű úgy megtaposni Hofit, hogy közben magukra ne haragítsák azokat a nézőket, akik minden mellékgondolat nélkül rajongtak érte.
Valóban igaz, hogy nem eléggé jó a demokrácia, de egyelőre jobbat nem találtak ki.
Bort ittak és vizet prédikáltak: épp az óriásplakátok kitalálói hozták be a legtöbb migráncsot legálisan.
Tudod, kis Balázs, ott, „Brüsszelben” másként mennek a dolgok, mint idehaza. Amikor ott lebukik valaki, akkor a rendőrség nem kerülgeti, hanem elviszi, és nincs az a legeslegfelső ügyész, aki kiügyeskedné, hogy a bűnelkövetők véletlen se bűnhődjenek.
Mint azt egy ellensúly nélküli féknyúzból megtudtuk, a kormány december 1-jén újabb nemzeti konzultációt indít mintegy 4 és fél milliárd forintos költségvetéssel. Ezúttal nemcsak a zembereket kérdezik meg az őket érintő témákkal kapcsolatban, hanem az állatokat is.
Ezek az új(ított) törvények „bizonyítják”, hogy az előtte meglévő, Fideszt szolgáló törvények nem ütötték meg az Európában evidensnek és demokráciába illőnek tudott törvények mércéjét. Módot adtak a korrupcióra, a kormánybarát döntésekre és cselekedetekre.
Azt gondolom, akkor alakul másmilyenné a Fidesz híveinek könnyen befolyásolható „álláspontja”, amikor rájönnek, hogy mindaz, amit addig másokkal tett a nagy kedvencük, a szeretett vezér, velük is megteszi.
Gondolkodtam azon is, hogy én kormányfőként mit tennék, ha ilyen hadi-szankciós-inflációs helyzetben, a hibás-vétkes döntéseimnek is köszönhetően kialakult córeszben emelni kellene a fizetésem.
Engem az sem érdekel, ha idén sem kapjuk meg a nekünk járó milliárdok java részét, ha ezzel elérhető, hogy a hazudozós, ragadóskezű tölgyfaleveles végre elégnek találja azt a vagyonkát, amit kedves barátjára bízott, és nem nyúl ahhoz, ami nem őt illeti.
Az én adóforintjaimból tömi ki a csicskás médiamunkásai zsebeit a korrupcióban otthonosan mozgó hatalom, s annak „gyakorlója”, hogy aztán „munkaidőnek” nevezett szabadidős programban szórakozzanak velem.