Minden eddiginél melegebb hónapokat zárunk – mi vár ránk a közeljövőben?
Elsivatagosodott táj Mórahalom közelében (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

A legtöbb tudós egyetért abban, hogy az utóbbi évek hőmérsékleti rekordjait az ember okozta globális felmelegedés okozza. De valóban véget ért az újkor kezdete óta jellemző kellemes, enyhe klímaállapot? Szakértők segítségével keressük a válaszokat korunk egyik legégetőbb kérdésére.

Olyan enyhe februárt zártunk Magyarországon, amely nem csak fölényesen a legenyhébb február volt 1901 óta, hanem még a márciusok között is a valaha mért hetedik legmelegebb lenne – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálatból létrejött HungaroMet Zrt. Az országos átlag 8,2 Celsius-fok volt, amely 7 fokkal haladta meg az 1991–2020-as évek átlagát. Hasonlóan erősen kezdett a március: elsején az országos és a fővárosi éjszakai minimum hőmérséklet is meghaladta a korábbi legmagasabbat. Persze nem csak a február volt szokatlanul enyhe: 2021-től kezdődően immár a negyedik januárt zártuk le fagypont feletti havi átlaghőmérséklettel.

A valódi télhez méltatlanul enyhe február nem csak Magyarországra volt jellemző: ha csak Európát nézzük, a szomszédos Ausztriában majdnem 7 fokkal mértek melegebbet február közepén az elmúlt harminc év átlagához képest, Belgiumban is a valaha volt legmelegebb februárt mérték (4,1 fokos eltérés felfelé az átlagtól, miközben a február havi átlagos esőmennyiség kétszerese esett le), hasonló volt a helyzet Hollandiában is (4,3 fokos eltérés felfelé az átlagtól), Dániában 2,9 fokkal volt enyhébb az idő az előző hónapban az átlagoshoz képest, és még a skandináv államok, illetve Izland is pár fokkal felfelé tértek el a normához képest (igaz, ott összességében így is fagypont alatt maradt a havi átlaghőmérséklet). Ezek a hőmérsékleti átlagértékek persze elbújhatnak amellett, hogy január egyik napján 30 Celsius-fokot mértek Spanyolországban. Az enyhe tél nem korlátozódott Európára. Kanadában 1,8-tól 5,8 fokig terjedt a pozitív kilengések tartománya, Alaszkában szintén hasonló értékeket mértek (igaz, ott Fahrenheitben). Japánban közel 2 fokkal volt melegebb a február az átlagnál. Igaz, eközben Szibériában rekordközeli fagy uralkodott.

Ha a déli féltekét nézzük, ahol most nyár van, Paraguayban 43,3 Celsius-fokos új országos rekord született, míg Brazíliában több mérőponton is 39 fok feletti hőmérsékletet regisztráltak. Afrikában Togóban és Burkina Fasóban az éjjeli hőmérsékleti melegrekord dőlt meg 30 fokkal, míg 44,6-ot mértek Csádban, 43,5 Celsius-fokot Kamerunban. Ausztráliában februárban rendszeresek voltak a 40 fok feletti hőmérsékletek (a nyugat-ausztráliai Parabardoo kisvárosban egészen hihetetlen 48,1 fokot mértek), így nem meglepő, hogy a valaha mért harmadik legmelegebb nyár ért most véget. Az egész kontinens országra vonatkozóan az 1961–90-es évek átlagához képest 1,62 fokkal mérték melegebbet a téli hónapokban. Ebből a február a valaha volt negyedik legmelegebb volt, 1,71 fokkal volt melegebb az átlagértékhez képest. Dél-Ázsiában szintén 38–40 Celsius-fokokat mértek rendszeresen. Általában véve a déli féltekén brutális melegrekordok dőltek meg a tél folyamán, több ezer ilyen hőmérsékleti szélsőséget regisztráltak. (Az adatok forrása minden esetben Maximiliano Herrera klimatológus és klímatörténész oldala.)

Vajon ez már az a globális felforrás, amiről António Guterres tavaly júliusban beszélt? Véget ért az előző, a kis jégkorszak elmúltával, illetve az újkor kezdetével mérhető kimondottan kellemes, enyhe klímaállapot, és most egy sokkal melegebb klíma irányába mozdultunk el, vagy ez még belefér a normális kilengésekbe, amire esetleg csak rásegít a tizenegy éves ciklusú napfolttevékenység maximumának és a rendszertelen időközönként jelentkező, ám 2023-tól kezdve jelenlévő El Niño-jelenségnek az együttes hatása? Kérdéseinket dr. Lakatos Lászlónak, az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai tanszéke vezetőjének, dr. Lakatos Mónikának, a HungaroMet Zrt. éghajlati szakértőjének és dr. Mika János éghajlatkutató egyetemi tanárnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának tettük fel.

• Ez már egy „új normális” állapot lenne, meg kéne szoknunk az enyhe teleket és forró nyarakat?
• Mi várhat Magyarországra egy felforró klímában?
• Hogyan alakultak a hőmérsékletek a világon az elmúlt időszakban?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!