Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő hétfőn Budapesten. Orbán Viktor a hároméves bérmegállapodás aláírásakor azt mondta, a megegyezés arra a koncepcióra épül, hogy a világnak és azon belül Európának sikerül 2025-öt békeévvé tenni, és a gazdaság fejlődése is egy békeévben elvárható ívben alakul.
A miniszterelnök kifejtette, a bérmegállapodás ezen az optimista forgatókönyvön alapul, de adódhatnak nehézségek, ezért a megegyezésbe egy felülbírálati záradékot iktattak be, így ha mégsem erre kanyarodik a világ, akkor a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell. A kormányfő hangsúlyozta, bízik benne, erre nem lesz szükség, mert a kormány makrogazdasági várakozásai teljesülnek – írja az MTI. „Ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, akkor nem lesz tartható a béremelés” – mondta, utalva arra, hogy a cégeknek növelniük kell a hatékonyságot és a termelékenységet is, másként nem lehet majd kifizetni a 13-14 százalékos béremelést. Többet kell a cégeknek hozzátenniük a GPD-növekedéshez – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a megállapodás sikere a szakszervezetek és a munkaadók „államvezetési képességén” is múlik, hogy a részérdekeket az egész lerombolása nélkül tudják érvényesíteni. Ha nincs nemzeti gondolkodásmód, előállhat az a helyzet, hogy az egyik vagy a másik fél jól jár, de a többség rosszul. Kell, hogy legyen „egyfajta nemzeti elkötelezettség az egész iránt” – mondta. A kormányfő figyelmeztetett: a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű. „Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést. Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években” – magyarázta.
Orbán Viktor történelmi léptékűnek nevezte a megállapodást, ami elmondása szerint „európai összefüggésben is oda helyezi a minimálbért, ami méltó hozzá.” Azt is mondta, Magyarországnak a középmezőny élén kell állnia. „Az üldözőboly élén kell lennünk, azzal az eséllyel, hogy a legjobbakat is utol tudjuk majd érni. Ez a bérszínvonal oda helyez bennünket, ahol ez a cél, ez a vágy nem irreális” – fogalmazott. Orbán Viktor köszönetet mondott a tárgyalásokban részt vevő Nagy Márton és Varga Mihály minisztereknek is. Megjegyezte: az új gazdaságpolitika gazdaságirányítási változásokkal is társul, ami a két miniszter személyét is érinti. „Egyikőjüknek hattyúdal, másiknak szép nyitány” – fogalmazott, utalva arra hogy Varga Mihályt szemelte ki következő jegybankelnöknek.
Rendkívül ambiciózusnak értékelte a hároméves bérmegállapodást a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Perlusz László. Azt mondta, a tavalyi év „szörnyű inflációja” után idén nagyon szerény növekedés várható, és két ilyen nehéz év után tudtak abban megállapodni, hogy jövőre 7 százalékkal növelik a garantált bérminimumot és 9 százalékkal a minimálbért. Ez utóbbinál 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékos emelést vállaltak. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke közölte, amennyiben a makrogazdasági környezet, a GDP vagy a bérek átlagos mértékének alakulása változik, akkor ezt a megállapodást újratárgyalják, és elvégzik a szükséges korrekciókat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a megállapodást. Zlati Róbert elnök közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében úgy fogalmazott, sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon. Az elnök felhívta a figyelmet: az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát.
Hozzátette, hogy a garantált bérminimumról nem sikerült 3 évre fixen megállapodni, mert a munkáltatók a bizonytalan gazdasági helyzetben nem akarták vállalni a szerintük túlzó igény teljesítését. Hozzátette, megérti, mégis sajnálja, hogy a munkáltatók óvatosak voltak, nem vállalták a garantált bérminimum előre rögzített emelését. Zlati Róbert szerint még ilyen mértékű emelésekről sem lehetett volna megállapodni, ha nem lenne az EU-s minimálbér irányelv, amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál – közölte Zlati Róbert.
Az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, a magyar kormány egy kormányrendelettel azonban csak félig teljesítette a feltételeket. Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek – magyarázta a változás pozitív elemeit Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így még hátra van a hazai átültetési eljárásból az irányelv egyik fontos kitétele, a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének drasztikus növelése. A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amihez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban történt némi előrelépés egyebek között a VKF egyeztetési gyakorlatában – a korábbiaknál konstruktívabbnak tűnik a kormány oldal hozzáállása, s az ígéretek szerint további szakértői munkacsoportok is alakulnak – ezek egyelőre nem érik el az elvárható, illetve megfelelő szintet Zlati Róbert szerint. Elkeserítőnek látja azt is, hogy az irányelv számos rendelkezését, többek között a munkaügyi ellenőrzések bővítését, valamint a közbeszerzések szociális kötöttségeinek erősítését célzó szabályokat sem ültették át a magyar jogba.
Az aláírt megállapodás értelmében a havi bruttó minimálbér így alakul a következő három évben:
2025. január 1-jétől: 290 800 forint (9 százalék emelés),
2026. január 1-jétől: 328 600 forint (13 százalék emelés),
2027. január 1-jétől: 374 600 forint (14 százalék emelés).
A dokumentum leszögezi, hogy 2025-2027. évekre az alábbi makrogazdasági mutatókat vették alapul: bruttó átlagkereset növekedése: 8,7, 7,6, illetve 7,4 százalék; GDP-növekedés: 3,4, 4,1, illetve 4,3 százalék; infláció: 3,2, 3, illetve 3 százalék. Az aláírók kijelentették a szövegben, hogy ha a fenti mutatók eltéréseinek számtani összege az adott év első három negyedévében bármely irányban meghaladja az egy százalékpontot, újratárgyalják a minimálbér-emelés mértékét.
