Nagy kolbászteszt: az olcsóbb lett a jobb

Magyar konyha nem létezik füstölt kolbász nélkül, főleg vidéken készítik előszeretettel a sertéshúsból és fűszerekből készült, bélbe töltött, füstöléssel tartósított és szárítással érlelt szárazkolbászt. A Magyar élelmiszerkönyv többek között azt írja, hogy az érlelt kolbász legfeljebb 38 milliméter átmérőjű (vastagkolbász esetén 38–55 mm közötti). A természetes vagy mesterséges burkolatba töltött, különböző szemcseméretűre aprított friss hús mellé szalonna vagy valamiféle állati zsiradék kerül, rekeszizmot és rágóizmot nem tartalmazhat. A metszéslap különböző aprítottságú, egyenletesen elkevert (minimum 4 mm) hús- és szalonna- vagy faggyúmozaikból áll. A tartósítást füstöléssel, majd azt követő szárításos érleléssel vagy gyorsított szárításos érleléssel (érlelésszabályozóval) végzik, és persze mindenféle jelleg- és ízkialakító anyagokat lehet hozzá felhasználni.

Fix recept tehát nincs, és sok tényezőnek kell stimmelnie ahhoz, hogy igazán jó minőségű kolbászt fogyaszthassunk. Persze ebből is a disznóvágáskor készített házi a legjobb, többségünk azonban rákényszerül (olykor) a bolti változatra. Terméktesztünkhöz az országos élelmiszerláncokban kapható, kizárólag sertéshúsból készült szárazkolbászokat választottuk, és vákuumtasakos vagy védőgázas csomagolású termékeket vásároltunk. Igaz, hogy a kolbászoknak nem igazán tesz jót a védőgáz, de így legalább a bolti tárolás minősége nem befolyásolta a teszteredményt.

• Gyulai vagy csabai?
• A drágább a jobb minőséget is jelenti?

A szakember segítségével végzett tesztünket a Magyar Hang február 12-én megjelent 2021/7. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületénonline!